Szia,fiatal nő vagyok. Én most úgy írok neked, mint egy skizofrén párja. Én úgy jöttem össze a párommal, hogy tisztába voltam vele hogy mi a betegsége (Paranoid Skizofrénia). Sok barátom le akart beszélni erről a kapcsolatról. De bele szerettem, máig sem tudom, hogy mikor csak úgy jött. Meg kellet vívnom a magam kis harcát családdal barátokkal. Ezért az első 5 hónapban senki sem tudta, hogy mi együtt vagyunk. Nem azért mert szégyelltem, csak mert nem éreztem még magamban azt az erőt, amivel ezt az egészet végig tudom csinálni. Én teljesen egészséges vagyok!  Ő az előző (20 év) házasságában kb 6 x állt pszichiátriai kezelés alatt. Első alkalommal (mikor a betegsége felszínre tört)  hasba szúrta magát és el vágta a saját nyakát, és felvágta csukóján az ereket .  De túl élte! Az utolsó 3 házasságában eltöltött évében, szinte fél évente voltak rohamai . Mi együtt vagyunk kb 2 éve és most teljesen tünet mentes. Egy megértő társ, nagyon sokat lendíthet a gyógyulás vagy a tünet mentesség felé vezető úton. ( + az hogy rendesen szedi a gyógyszereit Kventiax 300 mg napi 1x) Ne gondold azt, hogy csak skizofrén pár jöhet számításba……… Ja és nem vagyok egy bányarém, akinek senki más nem akadt. Szerényen meg jegyezném, hogy viszonylag elég jól nézek ki, 31 éves vagyok a párom 42 éves. Mint személyi Asszisztens dolgozom egy cégnél, ahol ő is alkalmazott. Sokszor napi 12 órát dolgozik fizikai munkát. Egy kivételes ember, akinek el fogadtam a betegségét.  Boldog családi életet élünk. Én a 9 éves kisfiam és a párom+ még elég sokszor ott van nálunk az ö 2 fia is. :)))))))))