Talán két éve írtam már ide a pánikbetegségről érdeklődtem.Nekem a tüneteim mindig az alváshoz kapcsolódnak.Tehát nem félek a tömegben,nem jön rám a szívdobogás,nem izzadok,semmi ilyen tünetem nincs.De többször ébredek arra,mintha valaki vagy valakik folytogatnának és úgy érzem,vagyis úgy jön le,mintha igazából is megtörténne velem.Ez eddig csak éjjel volt jellemző,de ma először előfordult a kora esti órában is.Belealudtam amit néztem a tévében és akkor.Akkor itt valaki azt mondta,hogy ez nem pánik betegség,csak nem tudok valakit,vagy valamit elengedni magamtól.Nem tudom,sőt azt sem,hogy mit tegyek,de már lassan csak világosban alszom,vagyis lámpánál,mert amúgy a sötétséget nyomasztónak érzem.Szívesen veszem bárki tanácsát,mert már fontolgatom,hogy egy pszichológust keresek,mert félő nélküle javulásom nem lesz.
Ismét itt….
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
Kedves m0911,
Ha nem érzed azokat a tüneteket, akkor legalább e téren szerencsésebb vagy.
Ha attól félsz, hogy egészségügyi gondod van,és nem lelki,akkor vizsgáltasd ki magad,és utána többet tudunk,legfeljebb kizárhatjuk a máj problémát.
Én sajnos nem állíthatok fel diagnózist,elvégre nem vagyok orvos
én is csak úgy tudok okos lenni,ha utána nézek a dolgoknak….
Én azt javaslom, hogy vizsgáltasd meg magad egy orvossal, utána jöhet az agyturkász
Csak ne halaszd ezt tovább,mert az alváshiánynak nagyon komoly következményei lehetnek!De szerintem ezt mondanom sem kell… Vedd komolyan a problémát !
Kitartást, és mihamarabbi gyógyulást kívánok!
Kedves Emese!
Egy a baj ebben az egészben,hogy a felsorolt tünetekből semmit nem érzek!Rám alvás közben jön az az érzés,hogy folytogatnak,de már egész jól kezelem!Tehát érzem,hogy ez nem történik meg,tehát nincs ott senki körülöttem.Meghatározott ideje volt(van),mindig éjjel félkettő körül ér el.Egy ismerősöm valamilyen könyvből kiolvasta,hogy ez a máj problémája,de mint írtam,tegnap jóval előbb jött ez elő.Visszanéztem 2011.ben kezdődött és 10-20 közé teszem az alkalmat ahányszor elért.De félelmetes amikor megtörténik.Mint írtam,én is villanynál alszom,mert a sötétben nehéznek érzem a levegőt!Nagyon régóta egyedül élek,de kilenc évig semmi problémám nem volt belőle.Semmi kényszer képzet.Nem szeretnék én sem gyógyszert szedni,de arra már gondoltam,hogy jó lenne egy pszichológust meghallgatni.Köszönöm a tanácsaidat,erősítem magam!Lehet,ha “beszélgetünk” róla az is egy lépés,hogy túllegyek rajta!
Üdv:M.
Kedves m0911,
Én viszont hajlok a pánikbetegség felé.
Ugyanilyen tüneteim voltak nekem is……akkor még nem tudtam mi az a pánikbetegség,de éjjelente mindig rosszul lettem,és emiatt már nem mertem elaludni sem…rázott a hideg,alig kaptam levegőt,szörnyű volt..
Mikor utánanéztem és láttam, hogy gyógyszert kéne szednem, még jobban bepánikoltam. Én nem vagyok annak a híve, hogy csak gyógyszerrel lehet gyógyulni. Igenis le lehet ezt küzdeni gyógyszer nélkül is!
Higgy nekem,mert sikerült! 5éven keresztül voltam beteg,miután rájöttem mi a bajom.
Nem mentem orvoshoz,szépen rájöttem mit kell csinálni. Ez a fajta betegség,nem valós. Csak jelzi, hogy valami nincs rendben odabenn. De nem fizikailag. Muszáj magunkra jobban odafigyelni, több időt szentelni a lelkünkre, meg kell tanulnunk lazítani.
Ha érzed, hogy roham lesz,mert vannak előjelei, kiszáradás,nehézlégzés,szédülés, ne pánikolj be! Nyisd ki az ablakot, vegyél mély levegőt, tegyél magadra hideg borogatást! Hidd el, hogy kellemes és megnyugtat. És mindenképp próbáld meg elterelni a figyelmed, igen akkor is, ha az éjszaka közepén történik! Olvass, írj, rajzolj, nézz mesét – kortól függetlenül a mese megnyugtatóan hat mindenkire
A lényeg, hogy a problémáról tereld el a figyelmed, ne csinálj, ne nézz, ne hallgass semmi olyat, ami felzaklathat.
Nem vagyok orvos,nem szedtem és nem is szedek gyógyszert, nem segített nekem senki, önerőből jöttem rá hogyan tudom kezelni,és működik.
Kérlek bízz bennem, ha valaki, hát én tudom milyen pokoli az, ha egész éjjel tartó rohamok gyötörnek…..
Most is van alvászavarom, de ez már rohammentes
Remélem megfogadod a tanácsaimat, hidd el, csak jót akarok neked, menni fog.
Csak akarni kell.
Ha kell minden éjjel írok neked csak hogy eltereljem a figyelmed a rohamról és észre se fogod venni, már el is múlt
Mindig van kiút…
Kitartás kedves sorstárs!
Emese