Finom volt a must doktor Úr?

Téma címkék:
2010.02.14. 06:34

Unokatestveérem, a városi ideggondozo intézet asszisztenseként dolgozott, akitől hallottam a történetet. Igen tanulságos! Feladatai közzé tartozott a gondozás alatt lévő betegek otthoni látogatása, ellenőrzése, néhány kollégájához hasonlóan. Az egyik alkalommal, egy idős skizoid nénit látogatott, akivel kedvesen elbeszélgetett. A néni lakása, a vidéki elhanyagolt idős emberhez képest is ragadós volt meglehetősen, mely mentális állapotat hűen tükrözte. A beszélgetés közben a néni felállt, és a kamrájából friss mustot, és közepesen tiszta poharat hozott. A poharat megtöltötte, és kedvesen kínálta látogatójának, aki illemből elfogadta azt, és a beszélgetés alatt elkortyolgatta.

Miután megbeszélték a hiányzó gyógyszereket, a kellemetlen tünetek problémáit, vidéki szokás szerint felhajtotta a pohár maradékát, és készült elköszönni, azonban a néni kérdezte, hogy izlett-e a must. Természetesen a finom otello szőlőből készült must ízlett a vendégnek, mire unszolta mégegy pohárkára.- Nem Rozsika néni. Dehogy iszom meg azt a finom drágaságát. Tudom milyen sokba került az magának.- válaszolta.- O dehogy drága az, kedveském, csak tudni kell a módját. -Igen? Hogy lehet az olcsó?- kérdezte az asszisztens. -Megveszem a piacon az otello szőlőt, és azt elszemezgetem. Igenám, de a héja vastag annak, s azt nem rágom meg, hanem összegyűjtöm. Aztan azt egy kis melegvizzel, meg cukorral álni hagyom. Másnap, csak leöntöm a szőlőhéjról a finom mustot, meg kicsavarom a kezemmel a visszamaradtat. -Unokatesóm gyomra liftezni kezdett, s igy gyorsan elköszönt, a dolgára hivatkozva.

A helyzetjelentést másnap reggel irta meg, benne a hiányzó gyógyszerekkel. Az orvos, a jelentést olvasva kiment szintén meglátogatni a nénit, és hamarosan esetmegbeszélés következett a kollégák között. Unokatesóm a jegyzeteit nézve kérdezte: -Doktor Úr! Rózsika nénit ellátta gyógyszerrel? -Igen. Természetesen, mert olvastam a jegyzőkönyvet. (Itt jegyezném meg, hogy a dokror úr mindenütt úgy jelent meg, mint akit a skatulyából húztak volna ki. Elegáns öltönyben, frissen vasalt fehér ingben, frissen vágott körszakállal, gondosan nyírt, és fésült hajjal.) -Megkinálta önt is friss vörös musttal? -Igen. Nagyon finom volt. Miért kérdezi? -Elmesélte önnek is hogyan készült? -Nem. Miért érdekes az? Hogyan készült? -Semmi.Hagyjuk! -De! Ha már elkezdte mondja végig! -Doktor Úr hagyjuk ezt máskorra! -Nem,nem! Mondja csak most! -Ön akarta. -s elkezdte mesélni a szőlőszemezgetést, meg a kiköpködött szőlőhéjak újrahasznosítását. A doktor úr eleinte elvörössödött, majd falfehérré váltott, s végül kirohant az értekezletről, s igy megmentette a kollégákat a kipukkadástól, akik a párnázott ajtó becsukódása után csillapíthatatlan kacagásban törtek ki.”

Legtisztább érzés a káröröm, mert abban semmi irigység nincs “mondja a népi szólás.

#1241 rabbi hozzászólása: 2010.03.15. 15:28

A tortenetet unokatestverem meselre el,s igy hitelessegehez nem fer ketseg szamomra.A neni meglehetosen beteg volt mar akkor.Sajnos a herpesz,amely Eszterket gyotorte utanna,igazolta,hogy a neni az igazat meselte neki.

#1240 csereppanni hozzászólása: 2010.03.15. 08:55

Jó kis történet!Tetszik.

#1239 pihe hozzászólása: 2010.03.13. 14:23

nekem isn tetszett!

Tényleg így készült? :)

#1238 kiscipo hozzászólása: 2010.02.18. 11:23

hát ez jooo volt :)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close