Gondolkodtatok már hogyan halnátok meg? Úgy értem csak amikor jön az érzés, ahogy vagy házikapkodóban, ami a kezed ügyébe akad? Hát most elgondolkodtam, hogy legalább én adjam meg a tisztességet magamnak, ne legyek lompos…bár úgyis mindegy. De most eszembe jutott, hogy megcsinálom a hajam,kifestem magam,igen ám, de mi legyen rajtam? Mivel sosem vett el senki (aki elvett volna ahhoz én nem mentem, akihez mentem volna az nem vett el) sosem volt rajtam szép menyasszonyi ruha, és egy szép mirtusz koszorú a fejemen. A hogyant tudom,de a hol megint csak problémás. Az egyik hely, ahol boldogságot éreztem a tengerpart. Na ja,dehát a közelben nem sok tenger van.Szóval nem is olyan egyszerű mindjárt az eset. Kell egy tengerpart, egy szép ruha, egy koszorú, nem is tudom árulnak-e olyat amilyenre gondolok. Mire ezeket elrendezem lehet inamba száll a bátorság:(. De valahol elkell kezdeni…
hogyan?
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
szerintem a természetben, egy szép és magányos helyen, feltéve, hogy elég meleg van …
a smink nem számít, mert a lényegedet adod át
Szia Inez. Köszönöm hogy írtál nekem. Igazából semmi rosszat nem tudok még a gyógyerekröl, csak azt hogy KB olyan mintha lenyeltem volna egy féltéglát. De azt mondták, hogy az elején meg fog viselni. Na mindegy. Viszont olvastam a történetedet, hát tényleg nem egyszerü.De szerintem a boldogságod, semmi esetre se helyszínekben, vagy tárgyakba keresd, mert amíg nincs meg addíg vágysz utána, de ha ott lesz akkor döbbensz rá hogy egyedül nem is olyan mesés. A ruhát meg bármeddíg fel lehet húzni, de egyébként sem hiszem, hogy 80 éves vagy, és hogy lekéstél volna róla. Anyán mindíg azt mondta, hogy ö bárcsak egyszer se ment volna férjhez
Nekem is a második, de serintem nem sokról maradsz le. A legnagyobb baj, hogy ezen a világon már semmi sem szent ! Ès amire biztosan számítani lehet, az az, hogy az embert jól megtapossák. Na mindegy. Azért fel a fejjel, az életnek vannak más nagyon szép oldalai is. ( HÜ de okos vagyok, persze mondani könnyü, viszont igazából én sem nagyon hiszem el amiket írok ) :)) De vigasznak men rossz nem ? Sok sikert.
Kedves Inez!
Amikor huzamosabb időn át az foglalkoztat bennünket, hogy meg szeretnénk halni, hogy jó volna nem is élni – akkor bizony VALAKI UTÁN akarunk a halálba menekülni, s nem valami ELŐL!!! … Lélekszinten ugyanis olyan szorosan kapcsolódunk szeretteinkhez (legfőképpen családtagjainkhoz), hogy ha elveszítünk valakit (akár már nagyon régen…) vagy pl tragikusan vagy hirtelen meghal valaki a családrendszerünkben, olyan erős hatással lehet ránk TUDAT ALATT mindez, hogy az élet már nem tűnik számunkra járható útnak, annyira szeretnénk utánamenni!…. Mindez, amit most leírtam a családfelállítás nevű terápiás forma egyik alapelve, mely nagyon hatékonyan és minden családrendszer esetében működik.
Én magam nagyon hosszú ideig (13 éven át) szenvedtem a depressziótól és a halálvágytól, iszonyatos lelkiállapotokben vergődtem és jól ismerem mindazokat a gondolatokat, amelyeket most Te is megfogalmaztál. És most, hogy már évek óta tünetmentes vagyok és SEMMI BAJOM(!!!!) gyógyszerek szedése nélkül, tiszta szívvel javaslom Neked is, hogy menj el egy családfelállításra (más néven Hellinger-terápia), ahol BIZTOSAN megtaláljátok a halálvágyad VALÓDI lelki okait!!!! Nekem rengeteget segített, visszakaptam az életem, a jókedvem, s nemcsak visszakaptam, de folyamatosan jól vagyok! Korábban el sem tudtam képzelni, hogy én jól érezhetem magam, könnyen és felszabadultan, nevetve és célokkal telve!
Kedves Inez, próbáld meg!
Ha bármi kérdésed van, írj nekem a hellingerterapia@gmail.com-ra vagy menj fel a honlapomra : http://www.tejutfenye.hu , ahol részletesen írok a terápiáról – ugyanis én is megtanultam ezt a gyógyító eljárást, hogy segíthessek másokon (hiszen tudom, milyen borzasztó…)
Üdvözlettel: Hófehér
Kedves Inez!
Azt a poklot,melyben te jarsz most,en is megjartam.(Nevemre kattintva megtalalhatod torteneteimben,melyek elolvasasaval,kommentalasaval megtisztelnel.)Igy tudom mit erzel.Depressziod oka nem a kulso korulmeny,hanem a benned megtelepedett rossz gondolatok.Azokat kiuzni csak ugy tudod,ha helyuket megtoltod poziv,jo gondolatokkal.Ha azok a pozitiv gondolatok toltik meg elmedet,uj elet lehetosege fog rad koszonni.En 44 eves koromban nosultem ujra,s kezdtem egy uj eletet.Neked is sikerulni fog!
Kedves rabbi!
Nem újkeletű ez a gondolat, csak a részleteken bíbelődtem. Apám meghalt még 18 éves koromban. Magammal? Nem szeretem magam. Mindig fáj valamim, soxor vagyok depressziós,nincsenek igazi barátaim, nem lettem sem feleség, sem anya, a páromban csalódtam, már nem szeret, az anyám hát igen, ő tőlem függ, azért nem tettem még meg. De meddig várható el tőlem a szenvedés? Néha annyira üres vagyok,elnyűtt, öreg 37 éves koromra, vagy olyan fájdalmat érzek belül ami majd szétvet. Ezt itt sokan értik. Nem tudom melyik önzőbb elvárni, hogy így éljek, vagy meghalni és nem másra gondolni. Én is belefáradtam most egy kicsit…
Kedves Inez!
Egy kulonos kerdesem van hozzad.Kerlek valaszolj erre!Mit kellene tennie edesanyadnak,vagy edesapadnak ahhoz,hogy megold?Kepzeld el onmagad akkor,ami utan azt szornyuseget megtetted!…Onmagad mennyivel kozelebb all hozzad,mint szuleid!Hogyan tehetnel meg ilyen szornyuseget onmagaddal?Beszelj kerlek arrol,hogy mi inditott ilyen gondolatokat benned!