Ez depresszió lenne?

Téma címkék:
2011.10.30. 13:21

sziasztok 29 éves  fiu vagyok kb 2 éve  nagyapám halálaóta valami megváltozott bennem hogy mi  nemtudom  ahogy meghalt nagyapám  aznap  valami  furcsát éreztem de  olyat   amit még  soha  soha az életbe  de  ezt  most  komolyan mondom  azóta  egyszerüen  készvagyok   háziorvosnál voltam a tüneteimmel  ami a következö.furcsa megmagyarázhatatlan  érzés  fáj  fáj  valami  de nem fizikálisan  hanem  valami  lelki dolog lehet  sirogörcsök,halálfélelem,öngyilkosági gondolatok  vanmikor szinte  egésznap  és naprol napra  hétröl hétre  ,levertvagyok.fáradt  ,kimerült  ,egyszerüen semmihez   de  semmihez  nincs  kedvem akkora  üreséget érzek meg  furcsa  rossz gondolatopkjönekrám  zsong a fejem már néha orvost járom  mostanában  ilyen  olyan tünetekkel  amit  álitolag az ideg csinál mert  nincs semmi eltérés  a  vizsgálatokon  tehát  szakorvosnál nemvoltam a háziorvosom irteföl   serotor nevü  antidepreszánst  meg nyugtatót  de bevalom  szettem vagy 2  hétig  rosszabul lettemtöle   és igy utolag tudtam meg  hogy eza lényege  elöször rosszulvagytöle majd álitolag  jobb  ezt nemtudom  de  közbe  HANGSULYOZOM több mindent kiprobáltam és  még  azis  hozzá tartozik a  dologhoz  hogy  gyerekoromban is  volt  önygyilkosági gondolatom de  nemtudtam ugy  hovatenni  de  ez  már más   ahogy  fölnö az ember  ugye  másképlátod a dolgokat  szoval azt  szeretném  tudni hogy  van  e  ebböl  kiut  szerintem  van  de   nemtudom  na  nemtudom  hogy  hogyan  vagy micsináljak  hogy talájam meg  önmagam  néha  már aszthiszem  megbolondulok  de  persze  nem hanem  annyira  beleviszimagát az ember  ebbe  az egészbe  hogymá  teljesen készvagy ha valaki tud valamijot ajánlani akkor    szojhozzá majd   jó  ?  köszönöm  jaa és a helyesirásom  nem a legjobb  elnézést hello.

#7529 atlantiszi hozzászólása: 2011.12.07. 12:11

Kedves Lali!

Lelki problemai az el nem engedesbol fakadnak,nagyapja halalat akihez minden bizonnyal nagyon kotodott nem tudta fel dolgozni es az el nem engedese sulyos lelki

bajt valtott ki Onnel.Amennyiben szeretne ujra elettel teli embernek lenni,szivesen segitek Onnek.Az eletet elni kell,minden bizonnyal nagyapja is ezt mondana unokajanak,a sajat eletet es nem a nagyapjaet,ezert Ot el kell engednie.Onmagat kell elsosorban szeretnie  es az uresseg felszivodik meglatja.Az egyensulyba kerulesehez van egy gyors es egyszeru megoldasom,ha erdekli akkor a laszlo.thot@gmail.com e-mail cimre irjon.

Tisztelettel: Toth Laszlo pszichoterapeuta spec.tanacsado (lelki segito)

Dec 15.-tol ujra Magyarorszagon leszek par hetig!

 

 

 

 

#7528 Wadaxel hozzászólása: 2011.11.04. 16:30

Szeretnék még veled beszélgetni, mert majdnem ugyanazon az úton járunk, csak más családban, más környzetmben, másik városban… és más testben. De a lelkünk ugyanazon a módon szenved, sajog, senyved önmagában. S ha valaki tud segíteni, akkor az csakis olyan lehet, mint te magad… aki hasonló hozzád. Akivel egy vagy temagad. Most egy éve kezdtem el a református hitet úgy ahogy gyakorloni. És fél éve vagyok csak keresztyén. De ne ez alapján ítélj meg… hiszek egy Istenben, de hiszem, hogy a szeretet álltal tudunk csak meg gyógyúlni. Mert a bánat csak leöl minket. :))))
Egy mosoly rengeteget ér. És ha rád mosolyognak, az többet ér minden kincsnél, mint amit kaphatsz az életben.
A város falai összeomlanak,
A lelked mélye úgyszintén omlott falak sora.
De mégis megmenthető még a lét mi benned ég,
Mert van ki mosolyát odaadja.

#7527 Wadaxel hozzászólása: 2011.11.04. 16:24

Szervusz! Csak azért regiztem fel hirtelen, hogy választ adhassak neked. Vagyis, inkább leírnám a magam látásmódját, és nem tanácsot adok, mert azt lehetetlen volna megtartani, és elfogadni.
Nekem három, lassan négy éve hunyt el édesapám (vagyis csak a nevelő szülőm volt, de a szívem mélyén érzem, és tudom… ő az én igazi apám, mégha nem is ő általa lettem) és amikor felhívták a nővéremet, ő meg sírva mondták el nekünk… összetörtem. Olyannyira, hogy azt hittem bele halok. Minden elsötétült egy pilanatra, mintha átállítottak volna valamit bennem. Utána olyan sajogás tört rám, és remegés, mint aki a halál tusáját vívja, de mégis élek. Rá másfél, két héttel később mentem be csak az iskolámba… nem akartam senkit sem látni. Rá félévre mély depresszióba estem, de csak most jöttem rá hogy az voltam, talán ma is az vagyok. Rosszul voltam, minden nap rám tört a hányinger, a sötétség nem akart távozni tőlem. Sirhatnékom van a mai napig is, ha édesapámra gondolok akár csak futólag. Éjszakákat sírtam végig. A gondolataim rossz útra terelődtek, sőt… arra gondoltam én is, amire te. Erre nincsen gyógymód. Gyógyszerrel nem lehet kezelni. Lehetetlen. Csak saját magad, és a szeretteid álltal tudsz a gödörből a domb oldalra állni, ami vagy fel, vagy esetleg még lejjebb visz az élet rögös útján. De egy biztos. Menni kell tovább.

#7526 LALI1982 hozzászólása: 2011.10.30. 15:38

és ez az álando  rossz gondolat  hpogy minek  ez  minek az  minek élek  kivagyok megminek  fuuj de  rosz  nagyon rosz gondolatok kikészitik az embert

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close