Parkinson,vagy sem…? Segítsetek,ha tudtok.

Téma címkék:
2013.01.05. 00:16

SZIASZTOK!

38 ÉVES FÉRFI VAGYOK,ÉS KB. FÉL ÉVE FORDULTAM ORVOSHOZ,AKI RÖGTÖN PK-T ÁLLAPÍTOTT MEG A FIZIKAI VIZSGÁLATOK UTÁN.

SZERINTE MINDEN TESZTRE POZITÍV VAGYOK. ÚGY KEZDŐDÖTT AZ EGÉSZ TÖRTÉNET,HOGY KB.1 ÉVE KEZDTEM ÉSZREVENNI,HOGY EGYRE ÜGYETLENEBB VAGYOK BAL KÉZZEL ÉS MENÉS KÖZBEN HÚZOM KICSIT A BAL LÁBAM.MIKOR A PÁROMNAK EMLÍTETTEM,AZT MONDTA CSAK FÁRADT VAGYOK BIZTOS,DE MIKOR KÉSŐBB MÁR Ő IS ÉSZREVETTE,HOGY VMI NEM STIMMEL ORVOSHOZ FORDULTUNK.

ELŐZMÉNYKÉNT MÁR JÓ IDEJE FÁJT ÉS MEREVEBB LETT A NYAKAM,DE ABBAN REMÉNYKEDTEM CSAK IDEGGYULLADÁS VAGY HASONLÓ.AZ AGYI CT NEM MUTATOTT SEMMIT,ÍGY MIKOR KIMONDTÁK,MAJDEM ÖSSZEESTEM.EGY VILÁG OMLOTT ÖSSZE BENNEM…

RÁADÁSUL TÖBB MINT EGY ÉV SIKERTELEN PRÓBÁLKOZÁS UTÁN,ÉS EGY MÉHEN KÍVÜLI TERHESSÉG ÉS MŰTÉT UTÁN AZNAP TUDTAM MEG,HOGY VÉGRE MEGFOGANT A-MA MÁR TUDOM-PICI FIAM.

MOST AKKOR ÖRÜLTEM IS MEG FÉLTEM-FÉLEK IS. VAJON,HOGY FOGOM FELNEVELNI…

NEUROLÓGUSOM JAVASLATÁRA REQUIP MODUTABOT SZEDTEM LASSAN EMELT DÓZISBAN.MA MÁR NAPI 8MG-OT SZEDEK,HOZZÁ NAPI 1 AZILECTET.ŐSZINTÉN ÉN NEM IGAZÁN LÁTOK VÁLTOZÁST,DE Ő AZT MONDTA JAVULTAM.AZ TÉNY,HOGY BEVÉTEL UTÁN ROSSZ A KÖZÉRZETEM,GYOMROM.MUNKATÁRSAIM IS LÁTJÁK,HOGY NEM VAGYOK AZ IGAZI,BÁR A MUNKÁMAT ELVÉGZEM. MINDIG KIMAGYARÁZOM VALAMIVEL,DE MEDDIG. MI LESZ,HA ROSSZABB LESZ? FÉLTEM A MUNKÁM,CSALÁDOM,JÖVŐM.

SZERETNÉM HA VÉGRE NEM KELLENE TITKOLNOM,MÉG A CSALÁDOM ELŐTT SEM.JÓ VÉGRE KIÍRNI MAGAMBÓL.

SZERETNÉK MÁSIK SZAKVÉLEMÉNYT IS,HA VALAKI TU EGY JÓ SPECIALISTÁT SEGÍTSEN.

AZÉRT VAGYOK KICSIT HITETLEN,MERT IGAZÁN NINCS REMEGÉSEM ALAPBÓL,CSAK ÉRDEKES MÓDON INKÁBB AKKOR,MIKOR MRGEMELEM A KEZEM. EZ MELLETT ELÉG GYAKRAN NYELEK FÉLRE,BÁR MOST MÁR JOBBAN MEGRÁGOK MINDRNT,DE MÉG SOKSZOR MOST IS ALIG TUDOM LENYELNI A FALATOKAT.

LASSAN TUDOK EMIATT ENNI ÉS SOKSZOR IDEGENEK ELŐTT INKÁBB NEM ESZEK.BAL KÉZZEL AMÚGY MÉG A VILLÁVAL IS NEHEZEN BOLDOGULOK.PONT MIKOR A SZÁM FELÉ EMELEM AKKOR REMEG A KEZEM, ÍGY EGY KICSIT MINDIG KÍNOS.

EGYENLŐRE ENNYI,KÖSZÖNÖM,HOGY “MEGHALLGATTATOK”.

ÜDV MINDENKINEK.

#10445 vs38jt hozzászólása: 2014.05.09. 14:16

Kedves Sorstársaim! Megértem az aggodalmakat mivel én is átestem azokon. Közel 10 diagnosztizálták nálam a betegséget . Most már közel vagyok a 8o-hoz  megtanultam együtt élni vele és igy nem is olyan borzasztó.  Egyébként is az alapelvem ,hogy amit nem tudok megváltoztatni, azon nem idegesitem magamat, inkább alkalmazkodom hozzá.Elismerem, hogy ez nem könnyü, de Mr. Parkinson nem enged llázadozni. Elősször is el kell fogadni, hogy nem is tehetünk mást, mert ebből nem lehet kigyógyulni. Elösször  is pszichésen kell rendbe jönni, de ez a nhezebb. Fizikailag meg lehet szokni, hogy reggel nehéz felkelni,  dupla ideig tart az öltözködés, nehéz lenyelni az ételt, remeg a kéz, erőtlen a láb. hamar kifáradunk.Szedni kell rendszeresen a gyógyszereket. Félre a betegségtudattal. Hiszen annyi minden mást is csinálhatunk. pl. internetezni, olvasni, keresztrejtvény, tv stb. csak ne adjuk fel! Hiszen az élet szép /mondják mások/ és csak egy van belőle.  Nehézség, baj meg mindenkinek jut, kinek ez, kinek az, lehetne rosszabb is. 70 éves koromban kaptam elősször szivinfarktust, utána 2 évre rá szivmütét, Monndtam az orvosomnak, hogy ez milyen elkeseritő  hiszen eddig semmi bajom nem volt. Ugyan kérem, maga egy szerencsés ember,örüljön, hogy eddig nem volt beteg. Ezért én vagyok a ” Lucky Man”  vagyis a szerencsés ember. Ezt a nevet Michael J.Fox amerikai szinésztől kölcsönöztem. Ajánlom olvassátok el a könyvét, hogyan küzdött a betegséggel, A cime:Szerencsés Ember, De ajánlhatom Rasheda Ali /Muhammad Ali a hires boxoló lánya könyvét is. a cime: Fogom a kezed, hogy el ne ess” Sajnos ezt még nekem sem sikerült megszerezni.

Szóval van rá példa, hogy lehet együtt élni a kórral. Legyőzni egyelőre ugy sem lehet – bár állitólag vannak biztató kisérletek, sxőt eredmények. a fiatalabb sorstársak talán megérik.

 

 

 

 

 

#10444 vs38jt hozzászólása: 2014.05.09. 13:04

Kedves sorstársaim. Megértem az aggodalmaitokat , mivel magam is átestem azokon.

 

 

 

 

#10443 vs38jt hozzászólása: 2014.05.09. 13:01

Kedves Sorstársak.

Megértem az aggodalmaitokat, mert magam is átestem ezeken. Közel 10 éve diagnosztizálták

 

 

#10442 gombos75 hozzászólása: 2013.01.30. 17:52

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat,jó hogy nem vagyok egyedül.

Szi72!

Tényleg  ugyanaz a történetünk.”Bíztatóak”a kilátások.

A munkahelyeden elmondtad a betegségedet? Nem tudom mit tegyek,el kell-e mondanom az üzemorvosnak. Mert akkor félek,hogy kiderül,és féltem a munkám.Bár elvégezni el tudom.

Múlt héten össze kellett írni,ki milyen gyógyszereket szed rendszeresen,de én nem írtam semmit,mert csak a hülye nem tud utánanézni mire valók.

Csak ha meg kiderül,akkor mi lesz?

Ha tudsz adj tanácsot kérlek.

Vagy ha valaki más is tud megoldást,szívesen venném.

Üdv mindenkinek!

#10441 maja1 hozzászólása: 2013.01.30. 14:58

Kedves Sorstársam!

Hasonló a történetem, nekem 39 évesen állapították meg a diagnózist, 14 évvel ezelőtt. Visszakövetve legalább két évvel korábban kezdődtek a tüneteim és már a családomon kívűl a munkatársaim és a barátaim is észrevették rajtam, amikorf én meg mindig nem hittem el, hogy beteg vagyok. Ezt követően még kb. 10 évig küzdöttem és próbáltam leplezni az állapotomat, de ez igazából nem sikerült. Olyan voltam mint Stirlitz, az egyszeri kém, aki húzza a földön maga után az ejtőernyőjét és azon izgul, hogy be tud-e kellőképpen símulni az ellenséges környezetbe.

A család és a születendő vagy már megszületett fiad jelenti az értelmet és adhat erőt a küzdéshez.

Ezt a harcot értük és miattuk érdemes megvívni, még ha nincs is esély a győzelemre.

Ahogy Virág  elvtárs mondaná: Ja kérem, az élet nem habostorta!

Barátsággal: Maja1

 

#10440 Szi72 hozzászólása: 2013.01.21. 20:58

Szia!

40 éves vagyok és 5 éve diagnosztizáltak parkinson kórral. Bennem akkor egy világ omlott össze. Két hétig voltam depressziós és iszonyatosan sajnáltam magam. ( Nekem is akinetikus PK-m van.Nem remegek de a mozgás problémát okoz.) Néha zavar amikor mások észreveszik hogy a mozgásommal baj van, de mnidenki gerincbetegségre gondol. Rájuk hagyom. Nem azért mert szégyenlem csak nincs szükség a szánalomra. Ma már ott tartok, hogy poénkodok a lassúságomon, a betegségemen. Nekem könnyebb így. Ne hagyd el magad, hidd el nem vagy egyedül.

Üdv. Szi72

#10439 pikkancs hozzászólása: 2013.01.13. 21:42

Szia!

Minden, amit írtál: mintha rólam írtad volna!

én 36 éves vagyok, 7 éve (!) kezdődtek a tünetek. Nagyon sok mindenen keresztül menten, de annyit mondhatok, hogy a betegség nem gyógyítható, de majdnem teljesen tünetmentesen lehet élni.

Nagyon szívesen ajánlok orvost, orvosokat, de inkább csak privátban, Címem: drani.rubin@gmail.com.

Gratulálok a picihez! És ne aggódj, a betegségedtől még Te lehetsz a legjobb apa!

Várom válaszod!

Ani

#10438 atlantiszi hozzászólása: 2013.01.07. 10:53

Kedves Uram!

Ha szeretné, hogy állapotában javulás álljon be,abban tudnák segíteni,már értem el javulást idősebb parkinsonos betegnél illetve  leépülő autoimmun betegnél is.Minden betegségnek lelki oka van,ezek felderítése és elengedtetése nélkül minden kezelés csak tüneti lehet.A  javulás elég hamar érezhető.

Honlapomon az elérhetőségeimet megtalálja:

lelekmasszazs.gportal.hu

Üdvözlettel:Tóth László lelki segítő /met.pszichoterapeuta speciális tanácsadó/

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close