Élni vagy csak létezni ?

Téma címkék:
2013.08.12. 17:20

53 éves férfi vagyok . 16 éves koromban kezdődött a depresszióm . Kezdhetném azzal, hogy gyerekkoromban sokat szorongtam édesapám miatt , de ha visszamennék ide akkor könyv lenne belőle. Depressziós vagyok . 37 éves koromig aktívan sportoltam , ez sokat segített abban a közel 20 évben mikortól elkezdődött a betegségem . Sajnos az aktív sportolás miatt komoly csipőizületi kopásom lett , ezért most csak olyan mozgásban tudok részt venni ami nem terheli meg. Ezt csak azért írtam, mert  az aerob tevékenységek jó hatással vannak a kedélyjavításra . Sajnos most teljesen kimerültnek ,fáradtnak és tehetetlennek érzem magam. Nincs kedvem semmihez . Egész nap csak ülök vagy számítógépet nézegetek . Minden feladat olyan, mintha azt mondanám valakinek , hogy edzés nélkül fussa le a maratoni távot. Havi egy alkalommal járok pszichiáterhez . Nem sok , de ennyitt tudok megfizetni . Próbáltam régebben egészségügyi alapon, de 3 órás várakozás után 15-20 percet beszélgetett velem az orvos és ebből a fele a gyógyszerfelírás volt. Nem hibáztatom őket, mert rengetegen várakoztak a váróban. Szedek gyógyszert , amik arra jók , hogy “túléljem a napokat ” . Van egy 11 éves kislányom. Nagyon szeretem. A legrosszabb, hogy már hozzá sincs türelmen . Senkihez sincs . Állandó lelkiismeretfurdalás gyötőr. Ha valaki, akkor én már biztos kipróbáltam az összes létező gyógyszert , de végül maradt az amelyikkel kezdtem több mint 10 éve. Érdekes , most, hogy írok egyből leblokkolok . Szeretném ha lenne még pár jó évem . De már nem hiszek benne . Nagyon rossz így élni . Arra gondolok minden nap , hogy megint eltelt úgy egy nap az életemből, hogy értelmetlen volt . Semmi öröm, semmi motiváció , ingerültség, dühkitőrések (ráadásul azokon akiket szeretek) ez az életem. Röviden ennyi ! Aki ebben a betegségben szenved , meg kell érteni . Mert ennek a betegségnek a legnagyobb átka, hogy csak azok értik meg akik sajnos átélik ezt !

#21420 premortem hozzászólása: 2015.08.18. 19:55

Szia robin!

Bocs a tegezésért, ez nálam csakis a közvetlenséget jelzi, nem a tiszteletlenséget. Én 37 éves vagyok, Borderline-os vagyok, méghozzá gyerekkorom óta. Így sikerült, nem én választottam. A depresszió olyan mélységeit is megéltem már, ahonnan sokan nem jöttek vissza élve, én is csak alig.
No de a lényeg:

- ha senkihez sincs türelmed, hát vegyél erőt magadon, légy férfi; a többieknek is rossz a te állapotod,
- a gyógyszer néha sz@rt sem ér, ha nincs egy jó szakember aki rávezessen dolgokra,
- nincs motivációd? hát a 11 éves kislányod, akit nagyon szeretsz mi, ha nem az?
- ingerültség és düh ellen kellene egy kemény hobbi, amiben le tudod ezeket vezetni, ne a szeretteiden,

Ha úgy gondolod alpári és beképzelt vagyok, és fogalmam sincs a szenvedéseidről, akkor gondold azt.
Viszont ha tényleg ki akarsz mászni a gödörből, itt a címem: premortem78@gmail.com

#14408 robin hozzászólása: 2013.09.01. 23:19

Szia Andi ! Te még túl fiatal vagy ahhoz, hogy beletörödjél ebbe az állapotba. Nem akarok okosakat mondani, hogy ezt csináld, meg azt csináld (mert úgy vettem észre vannak akik ezt szajkózzák . És ezzel csak feldűhitik az embert . Csináld azt amihez kedved van . Nem is tudom, hogy mit írjak , mert én is hasonló helyzetben vagyok. Ha gondolod megadom az email címem , ott talán bátrabban és többet írnék. Vigyázzál magadra ! Üdvözlettel :József

 

#14407 Andy35 hozzászólása: 2013.08.29. 02:37

Szia!

Nem vagy egyedül, de gondolom ez nem vígasztal. Ugyanígy élek, mint Te, és már az erőm végén járok.

Üdv.: Andi

 

#14405 Rocky hozzászólása: 2013.08.13. 11:39

Én is megértelek ,mert az én apámmal sem felhős a kapcsolatom,gyermekkorom rémálom volt a számomra,meg az anyámék számára,apám olyan mint adallasban Jockey Ewwing-agyafúrt,cinikus,kritizáló és el találja a gyenge pontját az embernek,megértelek mert én is sportoltam 6 évig Karatéztam és jó volt,bízom benne hogy minden jóra fordul,és vissza tekintve netel az egészen én ezt kívánom neked , hogy légy boldog és vidám.

ÜdVRocky

#14404 Andy35 hozzászólása: 2013.08.13. 11:08

Én teljesen megértelek, ugyanez van velem is. Ebbe a helyzetbe bele lehet bolondulni.

Üdv.: Andi

#14403 picurka58 hozzászólása: 2013.08.13. 10:36

Szép napot. Bocs, de amit itt írsz az egy szerintem müvelt vagy is tanult ember irása. Tehát, azt irod, hogy aerobikoztál, vagy valamit spórtoltál. Most akkor kérlek száljál magadba, és a kis fejecskédre gyurjál. Senkitöl nem váhatjuk el azt.hogy felviditsanak, csak mert föleg nem naponta. Hiszen tudatosan bántod azokat, akik szeretnek, mert ezt írtad? ugye? Akkor kérllek, tegyél valamait Te is, rajta tessék kérni segitséget, hogy menjetek el sétálni. Hiszen Tégedet Szeretnek. Ez a mai világban nagy kincs, és tessék ezt viszonozni. Mert, mindig csak adni, és nem kapni, hát, ez késöbb csak tetézni fogja betegséget. Visszaüt. Hidd el, keresztül mentem már ezen, nekem nem vólt segitség családi összefogás. Persze, egyedül a két gyerekemmel, akik nem annyira csucsujgattak. El indultam. tíz métert, aztán többet. Fölszáltam a buszra, na nem mind a madár. a két szép lábammal. Mentem egy meg állot. leszáltam. Aztán két megállot. és igy tovább. Most a buksidat használd, kérlek, lépjél ki ebböl a virtuális világból, és vedd észre azt, hogy mások is küzdenek érted. Nyisd föl a szemedet. mert csak egyszer élünk. Üdv. Picurka.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close