Mindenkinek köszönöm a bátorítást:)

Sajna a magány az nagyúr”,nem is azért léptem erre az oldalra hogy párkeresöként használjam,de legalább elmondhatom ,hogy mennyire fájnak dolgok,szívem szerint meghalnék már,de harcolok,sajnos olyan csúnya vagyok 38 éves ,és öreg ,hogy senkinek sem kellek már,ha bárki is tud ebben segíteni ,hogy nem őljön ,meg ez az érzés,hogy Egyedül vagyok” se barát se ismerős,mindenki éli a maga életét,ami természetes dolog,de semmi reményem,ha netán úgy döntenék hogy végleg kilépek ebből a “börtönből” az élet-börtönéből,senki se kövesse a példámat,egy vesztes, lúzer ember tettét,aki én vagyok.

-köszönöm:(