már egy ideje depresszioval és mellé pánikbetegséggel küzdök.már 2 éve gyogyszeres kezelés alatt állok elmentem pszichologushoz is de valahogy ezek a gyogyszerek nem sokat segitenek.nem tudok aludni és nem tudom lekötni magam semmivel se.nem tudok örülni semminek,szeretnék eljárni itthonrol is de ha menni kell valahova rosszullét jön rám,pedig itthol se jo mert állandoan itthon ülök ,mindenki azt mondja hogy ki kell mozdulni mert igy csak rosszabb lesz de elkezd reszketni a lábam ha el kell hagynom a házat pedig aházunkat se szeretem már minden árt rajta szerettem olvasni is de most az sem tud lekötni nem tudom hogy lehet ebböl a káoszbol kimászni kérem adjanak valami jo tanácsot mert nem akarok a diliházba kikötni
depresszios és pánikbeteg vagyok
Legaktívabb felhasználók
RSS 2.0 Kommentek
van valakinek tapasztalata a trittico nevu gyogyszerrel? a pszichologus irta ki nekem de nem merek belole bevenni sok a mellekhatasa
WÁJ?? a dilihouse a 1ik LEGjobb hejj a Virágon! (a lényeg: a yo társaság kell legyen!
)
Én is pánikbetegséggek küszködök, gyógyszert nem szedek, jógáztam, amikor rámjött a roham, s a vitaminok, amiket szedek, teljesen kihoznak belőle: 1 TBL. B-VITAMIN KOMPLES, 250MG MAGNESII CITRICI (500MG-OS KISZERELÉSBEN KAPHATÓ VÉNYRE, FÉL TBL. NAPONTA), 500MG BÉRES KÁLCIUM.
a legfontosabb, hogy bármennyire is nehéz ne sajnáld magad.
nekem is volt párom, amikor a betegség kezdődött. az adta a lökést, hogy fel kell ebből állnom, hogy egy év rinyálás és szenvedés után összemelegedett egy másik lánnyal. nem tudtam haragudni rá, csak árnyéka voltam régi önmagamnak. rájöttem, hogy nem várhatom el mások segítségét, ha én nem segítek magamon.
szedd össze magad és kezd azzal, hogy minden nap elmész sétálni. először csak egy házkört, aztán nagyobbat. vigyél zenét, vagy ne vigyél ha zavar.
a lényeg, hogy ne legyen a félelmed a kifogás. mert ez is csak kifogás.
minden csak rajtad múlik.
a férjed melletted van, de nem várhatod tőle örökre, hogy ő is lemondjon mindenről miattad. a férfiak nem sajnálni, hanem szeretni akarják az asszonyukat.
az önsajnálat időpocsékolás és csak hosszítod vele a gyógyulást.
erős vagy. ha tényleg az akarsz lenni.
sétálj. örülj ha süt a nap. örülj ha elmész egy pékség mellett és megcsap a friss zsemle illata. örülj minden apró dolognak. minden nap egyre büszkébb leszel magadra.
a pánikbetegség és a depresszió legfőbb oka, hogy nem érzed magad a helyeden, nem vagy megelégedve magaddal.
a kitűzött célok elérése fogja ezeket megadni, de ehhez el kell indulni. az élet odakint van
elfogadok es megfogadok minden jo tanacsot csak segitsenek nekem kezdek most mar kimozdulgatni is de meg csak a tesomig jutottam el oda is csak autoval visz el a ferjem a setahoz meg gyenge vagyok pedig tudom hogy azt is meg kellene probalnom de nagyon nehez magamnak kell eldontenem azt is tudom minden tanacsnak orulnek koszonom elore is
szia,
jó hír, ki lehet belőle jönni. nekem sikerült, de mocskos kemény munka volt.
nem tudom milyen gyógyszereket szedsz, nekem prozac-ot és xanax-ot írtak fel. olyan voltam tőlük, mint a zombi. jártam dokihoz is, de úgy éreztem, nem tud velem mit kezdeni. rájöttem, hogy csak egyedül tudok ebből kimászni. ez már 10 éve volt és akkor még nem sok könyvet lehetett kapni ebben a témában.
nekem a Derült égből pánikroham című könyv segített sokat. keresd meg, egy áldás.
megbeszéltem magammal, hogy nem vagyok hajlandó félelemben élni, nem fogom hagyni, hogy ez a betegség irányítsa az életem. ez az én testem, amit az én agyam irányít. utánanéztem, hogy milyen kémiai reakciók játszódnak le a testemben, amikor pánikrohamom van. ilyenkor alig fújja ki az ember a levegőt, teljesen meg vagy feszülve és a széndioxid feldúsul a véredben. figyelj a légzésedre és kettő beszív, négy kifúj. azonnal érezni fogod, hogy múlik a roham. minél többször tudod ezt így kezelni, egyre inkább érzeni fogod, hogy ura vagy ennek a szarnak.
és igen. ki kell mozdulni. kezd kisebb utakkal. nekem a metró volt a legnagyobb mumus, illetve, hogy társasággal mozogjak, mert utáltam, hogy mindig rinyálok, hogy szarul vagyok. ezért inkább egyedül vágtam neki a feladatoknak. először a járművek, a lift, a kocsi, a mozi stb.
rohamok már nem voltak. viszont két évembe tellett, hogy már nem féltem attól, hogy rohamom lesz.
25 éves voltam mikor kezdődött. 30 éves koromra lett jogsim, diplomám, király melóhelyem és nem is ezek megszerzésére voltam igazán büszke, hanem ennek a mocsok betegségnek a legyőzésére.
ne menj kineziólógushoz, látóhoz meg ilyen mások nyomorát kihasználó kuruzslókhoz.
a megoldás a fejedben és az akaraterődben van. a gyógyszerek pedig gyengítik ezeket és csak függőséget okoznak.
és sportolj. fuss, vagy sétálj, tök mindegy. rengeteg endorfint termel a mozgás és könnyű sikerélményt hoz.
mert tudom, hogy ilyenkor minden pici siker Neked hatalmasnak fog tűnni. mindig dicsérd meg magad és tarts ki.
ha kérdésed van, vagy segíthetek írj.