Kezdem feladni

Téma címkék:
2014.07.30. 16:21

Sziasztok!

Úgy érzem már nincs kihez fordulnom, ezért végső lehetőségként ide írok, hátha kapok valami tanácsot.

A depresszió konkrétan 14 éves korom körül jelentkezett először amikor befejeztem az általános iskolát, mert akkoriban eltűntek a barátok, súlyproblémáim voltak és ott volt az első szerelmem aki után 3 évig vágyakoztam végül sikertelenül. Elkezdtem pszichológushoz járni kb havonta, de nem sokat segített és 1 év után abbahagytam.

Az első kapcsolatom nagyon sokat segített a hangulatomon, lefogytam 10 kg-ot és mindenki megjegyezte hogy kivirultam és boldogabb lettem. 9 hónap után szakítottunk, mert a fiú állandóan megcsalt főleg az ellenkező nemmel…

Következő kapcsolatom jobban indult, de 1 év után már boldogtalan voltam benne. Távkapcsolat volt 200km-es távolsággal és két heti találkozásokkal, ami miatt sokszor rosszkedvű voltam, hogy nem volt itt amikor szükség lett volna szeretetre.

Utolsó tanévben legjobb barátnőm akivel mindig együtt lógtam eltávolodott tőlem. Akkor jött össze első párjával és csak vele foglalkozott, én meg csak akkor kellettem ha nem volt más és suliban hiába ültem mellette, magányos voltam. Alig vártam, hogy vége legyen az érettséginek és megszabaduljak az osztálytól.

Azon a nyáron elmentem a barátommal nyaralni a Balatonra és nagyon jól éreztem magam, de az utolsó nap a haza út előtt megváltozott minden. Elöntött a szomorúság és a kilátástalanság érzése, hogy vége lesz a nyárnak, Őt újra ritkán láthatom és tartottam a továbbtanulástól is. Cukrásznak mentem, de nem sikerült ott se a beilleszkedés. Gyakorlati helyet váltottam, mert kezdtem depressziós lenni amiért bunkó volt mindenki és kirekesztettek. Elkezdtem pszichológushoz és pszichiáterhez járni, közben meg antidepresszánst szedni.

Az új helyen az első nap után úgy voltam, hogy öngyilkos leszek inkább mintsem vissza kelljen mennem annyira nem éreztem jól magam. Ennek következtében 3 hétig kiírt az orvos, majd visszamentem még 1 hetet és feladtam, kiiratkoztam, mert nem volt más gyakorlati hely. Ugyan azon a héten mikor kiiratkoztam halt meg a nagymamám, akit nagyon szerettem és ez még jobban elkeserített.

Végül majd másfél évig otthon voltam miközben hol rossz hol rosszabb napjaim voltak és megpróbáltam inkább munkát keresni és kézműves munkákból pénzt szerezni. A probléma persze az volt, hogy sehonnan nem hívtak vissza pedig elkeseredettségemben mindenhova jelentkeztem. Egyetlen helyről jelentkeztek (szobalány állás) ahol megkaptam a telefonáló úrtól, hogy 20 évesen mit akarok kezdeni az életemmel és tanulnom kéne, nem ilyen munkát végezni. Az interjúra végül nem is mertem elmenni.

Az orvos ezalatt maximumra emelte az antidepresszáns mennyiségét, éjszakánként pedig altatót/nyugtatót szedtem, pszichológushoz 2 hetente mentem. Közben véget ért 2,5 évig tartó kapcsolatom, mert a barátom nem tudta elviselni a depressziómat, aminek következtében egyszer meg is ütött.

Ezután ismertem meg újabb szerelmemet, azt a fiút/férfit akiért azóta is odavagyok. Jó barátom, időnként találkozunk és aludtam már nála többször illetve fordítva. Mikor először randiztunk utána 1 hétig teljesen kicserélődtem és akkor voltam életemben a legboldogabb noha tudtam, hogy ő is 220 km-rel arrébb van, de úgy éreztem érte megéri. 1 hét után közölte, hogy maradjunk csak barátok, mert neki ez nem fog menni. Akkor úgy éreztem még aznap öngyilkos leszek, emiatt vettem be altatókat, de nem eleget.

Azóta van egy párom, aki tudja az egész történetet, de nem vagyok boldog mellette amit szintén tud. Azért mentem bele a kapcsolatba, mert azt ígérte utána egyből összeköltözünk és nem kell egyedül lennem, de nem így történt. Eltelt 1 év, de még mindig nagy a távolság hiába ígéri, hogy ősszel már együtt leszünk nem tesz semmilyen előrelépést az ügyében.

Jelenleg tanfolyamra járok októberig, de a szakma nem az ami igazából lenni szeretnék. Csak azért mentem bele mert szüleim azt akarták, hogy menjek a munkaügyi központon keresztül és ne várjam meg a szeptembert (a tanfolyam március végén indult) Itt is vannak jobb és rosszabb napok, de megnyílni még mindig nem sikerült bármennyire is szeretnék. Hiába vágyom arra, hogy én legyek az osztály legaktívabb tagja, ha már a 4. alkalommal nem illeszkedtem be. Csak akkor érzem jól magam ha 1 vagy maximum 2 baráttal vagyok, de társaságban már nem tudok megszólalni, szégyenlősen és zárkózottan tudok csak válaszolni. Az osztályban már meg is kaptam, hogy antiszociális vagyok és nemsokkal később volt még egy sikertelen öngyilkossági kísérletem.

Múlt héten elkövettem egy ‘hibát’ és elmentem nyaralni a Balatonra a szerelmemmel párom helyett. Feltépte a sebeket, hogy még mindig őt tartom így több mint 1 év elteltével is a nagy Őnek.

Mióta megjöttem neheztel rám a családom, hogy másik fiúval mentem el és a hétvége alatt ki is beszéltek a nagyszülőkkel. Ők azok akik folyton kibeszélik és kritizálják a családunkat és apa emiatt már összeveszett egyszer a mamával és 1 évig nem beszéltek. Most tartok mit mondanak majd ha legközelebb találkozok velük.

A barátaim is eltűntek újra az utóbbi 2 év alatt és most teljesen magamra maradtam. A családom nem ért meg, barátom mellett boldogtalan vagyok, suli nem igazán megy és tudom, hogy így se lesz semmi azzal a fiúval.

Nem tudom kihez fordulhatnék, mert már a neten se tudok barátokat szerezni. Úgy érzem lassan inkább öngyilkos leszek, mert már mindenki hátat fordított, de az egyetlen ami visszatart és elkeserít még jobban, hogy tudom hogyha megtenném senkinek nem hiányoznék.

#21620 uborka hozzászólása: 2015.09.18. 12:16

Kedves alien!
Nem akarok tanácsot adni, hülyeség, úgyis te döntesz, ha engedik. Szedd össze magad, és szerintem felejtsd el a pszichológust. Nem akarom őket bántani, de az a jó nekik, ha el butulsz. Ez a depressziós hülyeség már nagyon toppon van az orvosoknál. Egyszerűen rád fogják, és kapod a hülyébbnél hülyébb gyógyszert. Ami a tényleges bajod, az marad is, mert nem tudja mi. Így nem kell gyógyítani.
Én is egyszer magamról döntöttem. Jól, csak beavatkoztak. Pedig már ott voltam, ahova szerettem volna menni. Én nem mentem pszichológushoz, bár 16 éves voltam. (nézz egy ilyen orvos szemébe) Rám fogták ami távol állt tőlem, (szerelem volt biztos) és ezzel letudták a gondot. Egy életen át viszem a terhet, és a nyomát. Tudom, mi az mikor valamiből elég, és egyedül vagy, mert senki nem figyel rád. Csak vagy. Aztán 18 évesen, mielőtt még tehetetlennek is minősítettek volna engem, cselekedtem. El a meg szokott környezetből. Végre nagykorú lettem. Saját magam akartam lenni. Sikerült, mert akartam. Hát itt vagyok, mert neked is írok. Családom van, és már unokák is, akiket imádok. Az életem nem osztottam meg senkivel. Maradjon az enyém, ha már vagyok.
Szerinted? no gondolkozz ezen el egy kicsit. Biztos vagyok benne menni fog.

#18861 rabbi hozzászólása: 2014.08.23. 04:59

Kedves Alien!
Tapasztalt depiskent hadd meseljek neked nehany altalam kiprobalt,es mukodo modszert!
Mielott raternek,nehany gondolat a depirol:
Az eros akaratu emberek szoktak depibe esni.Valamit nagyon akarunk,de a vilag nem atallik engedetlenkedni.Mi megtobb erovel megprobaljuk akaratunkat vegrehajtani,de a Fold forog tovabb a megszokott utjan.Miutan minden szellemi energiankat kihasznaltuk,kimerulve,tehetetlenul osszerogyunk.Ez a depi.
Nemelyek rajovunk,hogy a Fold forgasiranyat meg nem valtoztathatjuk ugyan,de annak elonyeivel elhetunk.
Ugy latom,a kapcsolatepites,es megtartas nem mukodik nalad eleg gordulekenyen.Ennek erdekeben nehany otlet:
Ha azt varod,hogy rad figyeljenek,tanulj meg masokra figyelni.Miutan a masik ember figyelese,tanulmanyozasa soran megtetszik benne valami,lepj hozza,es batran dicserd meg azt,a ket szemebe nezve,s azutan kerdez valami erdekeset!A kerdesek ket kategoriaja mukodik.(Nyitott kerdesek.)
1.Mit gondolsz arrol,hogy….
2.Hogyan tortent veled az,hogy…
A kerdeseidre adott valasz alatt van idod ujabb okos kerdeseket megfogalmazni a hallottak alapjan,s azok hallgatasat csupan ilyen “mondatokkal”szakitsd meg neha:Nahat!…..Csakugyan?..Huuu!….Csak nem?….stb.Ezek fontosak,hogy a meselo erezze,hogy figyelsz,es erdekel az,amit mesel.Orok szabaly:Minden embernek kedvesen cseng a sajat neve,es sajat hangja.Igy az,akivel jot beszelgettel-bar te csak hallgattad-kedves embernek fog tartani,hisz a legkedvesebb dologhoz segitetted ot hozza.Az olyan kedves emberrel valo kapcsolatot pedig fontosnak fogja tartani.
Ne feledd!A beszelgetest mindig az iranyitja,aki kerdez.Okos kerdesekkel,mintegy kampos bottal,magadhoz tudod vonzani azokat az embereket,akiket kiszemeltel.
Boldogsag.
A boldogsag madara minduntalan ott repked folottunk,es alig varja,hogy rank szalljon.Hasznos magunkhoz csalogatni kedvenc eteleivel:kedves mosollyal,mely a bizalombol taplalkozik;baratsagos szavakkal,mely a szeretetedbol nott ki;oromtol csillogo tekintettel,mely a vilag millionyi csodaja manias kutatasabol merit;halas szavakkal,mely az elet gyonyorusegen bontotta ki szirmait.
Ha rad szall,ez a madar,simogatsd meg boldog szavakkal,s hagyd szabadon elszallni,hogy maskor is kedve legyen visszaterni.
Gyogyszer.
Neha az eletet jelenti,mint az elmerulonek a mentoov,de mentoovvel vicces setalni a parkban.A gyogyszer neha szukseges,de az,aki nem tud megelni gyogyszerek nelkul,az nem szabad ember.
Hibak.
Hala Istennek,mindenki kovet el hibakat,s igy semmit sem vethetunk egymas szemere.A hibaink jelzik,hogy nem vagyunk angyalok,hanem valosagos emberek.Szuleid,rokonaid nyilvan szeretnek,es hibaid elkovetesekor aggodnak miattad.Ha azt latjak,hogy boldogulsz,megnyugszanak.Ezert,s magadert is,legy boldog!Keresd maniasan,a vilag minden rejtett,es nyilvanvalo szepseget!Gyonyorkodj azokban,es meselj masoknak is ezen felfedezeseidrol!Tudj orulni az eso cseppjenek,a madarak enekenek,a lehullo falevelek zizzenesenek,a felhok ezernyi formajanak,a napsugar melegenek,a szello simogatasanak,s minden elkepzelhetetlen szepsegnek,mely korulvesz!
Az emberek,s te is,a boldog emberek tarsasagat keresik.Legy olyan ember,akinek tarsasaga mindenki szamara erteket jelent a boldogsagod miatt!
Szeretettel:Rabbi

EN-ek
#18867 EN-ek hozzászólása: 2014.08.23. 10:15

Na tess ék!

Íme, itta ékes bizonyság! Rab rábi n vész L, csaka péntek40 átalakul…:D (ponty ah erőre +monttam;)

alien27
#18875 alien27 hozzászólása: 2014.08.23. 14:45

Kedves Rabbi!

Először is köszönöm, hogy írtál! Sokat jelentenek a szavaid, különösen tetszett ahogy megfogalmaztad mi is a depresszió. Azt hiszem leginkább a boldogság madaráról szóló rész az ami leginkább megfogott és ami legjobban segítene most a helyzeten. Mostantól ügyelni fogok arra, hogy ‘rám tudjon szállni’ és remélem vissza is tér =)

Legyen szép napod!
Üdv, Alien

#18914 rabbi hozzászólása: 2014.08.25. 15:20

Kedves Alien!
Nekem nagyon sokat jelentett kesze-kusza lelkivilagom megerteseben a pszichologusom segitsege.(Jo kerdesekkel ravezetett onmagam jobb megismeresere.)Tudom,nem minden pszichologus kepes rahangolodni a te lelked hullamhosszara,sot nemelyeket nem is erdekli az,azonban sok jo szakember van Magyarorszagon,akik igazi felismeresekre vezethetnek.
Azt hiszem ideje valtani szakembert!
Szeretettel:Rabbi

#18637 kicsimimi hozzászólása: 2014.07.30. 17:32

Szia Alien! Mindig van kiút, csak meg kell keresned a megfelelő lehetőséget annak érdekében, hogy boldog légy.
Nem írtál arról, hogy azóta jársz-e pszichiáterhez, vagy pszichológushoz, mert ahogy a történetedből kitűnik szükséged lenne rájuk.
Az ilyen betegségben szenvedő emberek sajnos gyakran magányosok, mert mások nem értik meg őket. Kellő körültekintéssel azonban úgy gondolom, hogy könnyen segíthetsz ezen, elmagyarázod nekik, hogy ne lepődjenek meg, ha furcsa reakcióid lesznek, és ezt kezeljék toleránsan. Ebben sokat segít majd Neked egy megértő orvos – hozzá mindig őszintén fordulhatsz, elmondhatod neki a problémádat, és biztos vagyok benne, hogy segíteni fog neked.
A sulit, hogy abbahagytad, nem volt egy jó ötlet, de idővel majd befejezed, hiszen csak így tudsz továbbfejlődni. Meg kell találnod a magad útját, keresni a lehetőséget, hogy mi az, ami boldoggá tesz, mi az, amit szivesen csinálsz, milyen dolgok azok, amiben örömöd leled. Tudom ennek felkutatása nem könnyű és sokszor fáradságos munka – de nem reménytelen hidd el.
A partnerkapcsolatod is ezáltal kiegyensúlyozottabb lesz, és nem fogsz hezitálni a régi és az új között. A családod támogatását mindenképp meg kell nyerjed, mert ők sokat tudnak segiteni neked, még ha most úgy tűnik is, hogy látszólag ellened vannak.
Vegyél elő könyveket, nézz természetfilmeket, próbálj elmenni sportolni, kapcsolódj ki és ne mindig arra gondolj, hogy Téged senki sem ért meg, mert ez nem igy van. Hidd el, lesz olyan, aki meg fogja hallgatni a problémádat, szivesen ad tanácsot és segíteni fog Neked a nehézségek leküzdésében.
Nem szabad ennyire elkeseredned, hisz soha nem tudhatod ki áll majd melléd, és fogja a kezed és fel fogsz állni, ebben biztos vagyok, az öngyilkosságot pedig gyorsan felejtsd el! Hisz Te is egy értékes ember vagy, higgy magadban, hogy fel fogsz tudni állni, fogsz találni barátokat, munkát és lehetőséget, hogy bizonyits -elsősorban saját magadnak!
Kívánok Neked ehhez sok erőt és egészséget ! Ha írsz email cimet, segitek.

alien27
#18642 alien27 hozzászólása: 2014.07.31. 19:07

Szia!
Köszönöm, hogy válaszoltál!
A pszichológushoz járást abbahagytam lassan 1 éve, mert úgy éreztem nem vesz komolyan. A beszélgetések is 1 óra helyett mindig max fél órásak voltak és nem használt nagyon.
Az antidepresszáns szedését most hagyom abba. Tavasszal kezdtük el csökkenteni és körülbelül 2 hete nem szedem már, aminek én nem érzem különösebben a hatását, de szüleim szerint kellene még. Mialatt szedtem egyetlen pozitív hatását se éreztem, csak aludni nem tudtam tőle, szóval nem tudom használt-e. Múlt csütörtökön kellett volna 4 hónap után visszamennem a pszichiáterhez, de nem tudtam elmenni és amikor kértem új időpontot kiderült, hogy a doktornő most megy 1 hónapra szabadságra és kb októberben tudnék vele leghamarabb beszélni. Ettől még jobban csalódtam az egészben….
A családom elég támogató (volt), de már ők is belefáradtak ebbe és hiába próbálom elmondani az érzéseimet nem figyelnek eléggé és csak rosszabbá teszik az egészet. Elkövettem múlt héten azt a hibát, amiről nem is tudom teljesen, hogy az volt-e, de most amiatt bántanak…
Vannak hobbijaim, de rosszabb napokon képtelen vagyok bármire is. Szeretek pl rajzolni, de olyankor mindent csúnyának látok és a kedvenc sorozatom is csak idegesíteni tud.
Az e-mail címem melonwolf@citromail.hu

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close