Fel akarom adni

Téma címkék:
2016.12.11. 21:52

Sziasztok. Egy 18 éves lány vagyok. 6 éve szenvedek depresszióban és úgy érzem, néhány szép pillanaton kívül csak a rossz van. Így a jó dolgokat se tudom már egy ideje értékelni. Jelenleg itt ülök 76 db vérnyomás növelő gyógyszer mellett és erősen érzem, hogy be szeretném venni őket. Egyszerűen nem hiszem, hogy az élet számomra tartogat még szép dolgokat. Kiskorom óta agresszív környezetbe nőttem fel. Nem egy intézetben voltam állami gondozott és 7 iskolába jártam ki az általánost. Aminek hála komplexusom is van. Úgy érzem felesleges a létem, hogy senkinek nem vagyok elég jó. Azt érzem, kár léteznem, egyszerűen mindenből elegem van. Senkinek nem vagyok fontos. Senki nem látja, hogy nincs rendben a lelkem. Senki nem tud segíteni. Annyira fáj, hogy lélegzek, fogalmam sincs mért vagyok még itt. Annyi kísérletem volt már, hogy megszámolni se tudom. De mégis itt maradtam és csak szenvedek.

EN-ek
#24288 EN-ek hozzászólása: 2016.12.14. 23:00

HEJJ!:o Vigadalmas cép yóreggelt! (magamnak)

h vannak a ÉN kedvencz bodriim + a légynyomás csillapítóval a yonépre frászt hozó?? :P
(mondtam ÉN erőre: “1 bodri soha N vész L! – max átalakul!” hihi)

Cíííííííca cicc!!:D sajn a 1ik enyém -h úgy mongyam- n rég tejesen +dögöllt!:( és n az volt a 1etlen…):

boldogbordi
#24290 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.15. 12:23

Igen a bordi nem vész el csak átalakul … :)

#24287 Adrienn33 hozzászólása: 2016.12.14. 22:46

Ismerősőmék rám hívták a mentőt és kórházba töltöttem az éjszakát.Még mindig reménytelennek érzem a helyzetet, de próbálok pozitiv maradni és meglátni a jó dolgokat is..Például a cicám aki már egy éve velem van és soha nem hagyna el semmiért.Sajnálom, hogy rosszul éreztéttek magatokat miattam egy ismeretlen lány miatt.Amúgy megszámoltam és utána néztem 50darab vérnyomás nővelő tabletta volt amitől egész éjjel a toxikologián rángatoztam miközben okoltam magam, hogy megint nem sikerült egy időre biztos, hogy leteszek arról, hogy próbálkozzak (pláne, hogy mindenki azt hiszi rossz jegy miatt tettem..) és egy életre a gyógyszerhez nyúláshoz.Harmadjára elég volt az az érzés, hogy mimden kijön belölem és kényszer rángasom van….Köszönöm a kedves szavakat.

boldogbordi
#24289 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.15. 12:22

Köszönöm,hogy írtál. Tényleg nagyon,rossz volt ezeket a sorokat monitoron olvasni.
Én is valami ilyesmit éltem meg kísérletek,után… amit írtál,meg valahogy utána könnyebb lett magadat össze kaparni,előröl kezdeni. ( Kicsit lenyugszik az ember a kórházban és elmélkedik…)
Viszont olyan dolgok történtek veled,amit helyre kellene rakni.
( és lehet már a tököd ki van velük) De megfelelő segítséget kellene,hogy keres a helyre rakáshoz… Mert ha úgy viselkedsz mintha mi se történt volna,akkor csak sokkal sokkal rosszabb lesz. Mert igen is történt !

#24293 Adrienn33 hozzászólása: 2016.12.15. 20:14

18 évesen itt vagyok egyedül.Hiába voltam annyiszor már egyszerűen csak bele fáradtam.A fölösleges küzdelembe, hogy jó legyen valami is..:(

boldogbordi
#24296 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.16. 12:38

Igen,teljesen megértem,hogy bele fáradtál…
És tudom,hogy a segítők egy szélles spektrumát óra bérbe kéne verni … úgy kb 13-21 éves kórom között,jártam egy tucatnál,mire eljutottam valakihez,akivel tudok bármit és csinálni.
Ahol a küzdelmet nem látom feleslegesnek…
Igen szóval ez lutri…

De ez a küzdelem nem felesleges,tényleg megéri,amikor már eljutsz oda,hogy az a sok szar,ami veled történik és történt,az sokkal inkább lehet majd erősséged ,és előnyöd, mint hátrányod egy nap… Bár lehet,ez most távolinak tűnik,de én már így vagyok vele,ami a magam életét illeti (bár vannak néha ilyen öt perceim,amit nem nagyon szerettek,vagy minden második vasárnap eszembe jut,hogy fel kéne magam akasztani magam a második legközelebbi fára,szóval jah ezek nem múlnak el csak úgy…)

Azt akarom ezzel mondani,hogy a küzdelem semmikép se felesleges,akkor sem ha fáj,és akkor sem,ha azt érzed semmire se jó. ( Mert ebből is lehet tanulni,ha valami már megint nem jön össze) Türelem kell ehezz,és alázat elsősorban magad iránt. És egy olyan kapcsolatból is lehet tanulni ahol a segítőt óra bérbe kéne verni… legfeljebb azt,hogy ha egy kapcsolatban neked valami nagyon frusztráló vagy kínos,akkor nem te vagy a nem normális,hanem esélyes,hogy vele se oké valami. És akkor ott lehet hagyni… le lehet zárni le kell tudni zárni.

Pihenj meg egy kicsit,és a úgy érzed talán próbáld meg :)

#24268 Adrienn33 hozzászólása: 2016.12.13. 16:35

Megtettem.Sajnálom.Bevettem 50szem gyogyszert remelem veget er ez a kuzdelmem a semmiert.Anyameknak ugy se tunk fel, hogy nem jovok ki 2napig a szobambol..Majd egyszer csak megtudjak h en mar nem vagyok.Talan ha figyeltek volna ram..

#24270 Timka hozzászólása: 2016.12.13. 19:12

Remélem még itt vagy. Itt figyelünk rád.

#24272 Tunci1 hozzászólása: 2016.12.13. 20:20

Szia! Remélem,él még :(

#24271 Tunci1 hozzászólása: 2016.12.13. 20:19

Szia! Hogy vagy? remélem,nem vetted be a gyógyszereket vagy ha mégis észrevették időben és élsz! Kérlek,jelezz! Írj! ilon11@citromail.hu Én is voltam már sokszor elkeseredve,de hidd el,mindig van más kiút! írj bátran! Tünde

boldogbordi
#24273 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.13. 22:07

És ilyenkor ül az ember tétlenül a monitor ellőt egy tragikus sors tragikus pontos veszője … … …
És rengeteg gondolat pereg a fejében…
és győzködi magát,hogy ennél többet tenni nem tudott ,mert hogy tudod volna ezen a csatornán ? Mégis azon töröm a fejem,hogy valamit még írnom kellet volna,hogy valamit máshogy kellet volna írnom,vagy hamarabb kellet volna megnéznem. ( És hiába tudod szívem mélyén,hogy ennél többet akkor se tudtam volna,adni vagy tenni,ha az írás,más vagy több vagy korábban van)
És reménykedik,hogy egyszer majd felbukkansz még…

#24279 Tunci1 hozzászólása: 2016.12.14. 10:20

Szia! Ne hibáztasd magad,így messziről nem tudunk sok mindent tenni sajnos. reméljük a legjobbakat,hogy él és jelentkezik majd!

boldogbordi
#24285 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.14. 21:08

Szia,nem nem hibáztatom magam. Csak egy pillanatra ledermedtem. Hogy ez egy folyamat eredménye,hogy hogy lehetnek az egyén közvetlen ellő emberek,ennyire érzéketlennek figyelmetlenek. hogy egy 18 éves lány, egy fórumon kiáltson segítségért ( persze, amit itt kap,azt a legjobb szándék szerint kapja,de sajnos ez nem elég.)
És,hogy eljutunk ideáig,nem csak ma,nem csak az ő esetében,hanem ez mindennapos :( És azt hiszem ez dühít,hogy a negatív érzelmekre érzéketlenek,hogy a ” beteg lélekre” érzéketlenek,pedig vannak olyan dolgok,amik tényleg megbetegítik a lelket. ( A fenti történet pl) És ha már ez megtörtént,senki nem törődik a lélekkel ( mert akkor felelősséget kéne vállalni ,változni ) És akkor senki nem tesz semmit rosszabb esetben meg ítélkezik…
És akkor eljutunk idáig… Egyszerűen csak dühít. Ennek a fórumnak,ezen színterei Tele van segélykiáltással,és megértés kéréssel de ez annak a tünete,hogy a környezet,család stigmatizál kitaszít magából. Illetve a segítésre teremtet rendszer szintén ezt csinálja,hogy még egy lapáttal a trágya dombra rá tesz.
És mindezek a dolgok,igen dühítenek. Mert nem kéne,hogy így legyen. Ez így nem oké…. De igen egyszerűbb a ” beteget” okolni,mint önvizsgálatot tartani,és valamit másképp csinálni….

#24292 Tunci1 hozzászólása: 2016.12.15. 18:33

Szia! Igen,igazad van. Sajnos ilyen lett a világ. Szomorú,hogy sokszor az ember már a saját családjára sem számíthat. Sajnos én is depressziós vagyok,de szerencsére a családom mellettem volt és van. Sajnos,sok ember küzd egyedül… :(

#24264 Adrienn33 hozzászólása: 2016.12.13. 13:33

Minden csak egyre rosszabb lett sulizok es melozok is, mert szinte magamat latom el.De most kiis baszott anyam otthonrol mikor beteg vagyok es belefaradtam.Beleuntam abba, hogy barmit teszek barmit csinalok minden csak rosszabb lesz es egyre melyebbre zuhanok.Senki nem jon aki odaadna a kezet h megtudjak kapaszkodni es ne zuhanjak meg lejebb.En csak normalis eletet szerettem volna.De soha nem lesz, mert tonkretettek mindenhol csak bantottak es belemrugtak.12eves koromba volt az elso kiserletem bevettem egy marek gyogyszert.Senkim sincs volt baratom akinek leirtam h mitortent is csak szid es belem rug ahelyett, hogy segitene.Egyszeruen vagy a nyomorult elet var ennyi szenvedes utan (tobb intezetbe voltam koztuk Esztergomba is a Zártba az onveszelyessegem miatt) vagy a biztos halal.Egyszeruen erzem bekell vennem a mellettem levo 50darab vernyomas csokentot ami meg a nagymamae volt(†).

#24269 Timka hozzászólása: 2016.12.13. 19:10

Szia Adrienn33!
Ha nem segít a lelkeden és nem könnyebbülsz meg az írástól, akkor beszélj! Hívd kérlek a 116-111-es számot! Anonim! Kérlek!
Ha másért nem, akkor hát dacból és azért se add fel!

#24274 anton hozzászólása: 2016.12.14. 01:19

„bekell vennem a mellettem levo 50darab vernyomas csokentot”
Az eredeti poszt még 76 db vérnyomásnövelő tablettát említ.

EN-ek
#24278 EN-ek hozzászólása: 2016.12.14. 02:55

lehet h ÁFA nélkül számolta. legyémá 1 kicsit M patikuss!;)

légnyomás NÖVELŐ?? oian nincs is waze :P

EN-ek
#24260 EN-ek hozzászólása: 2016.12.12. 19:04

MAOrning!:)
na h vannaka súújos csajaim? YOL csicsiztunk + minden? (ÉN kiv. n panaszkodók…;)

reggeliszünet…

boldogbordi
#24257 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.12. 01:22

“De mègis itt maradtam ” Ès mègis ide ìrsz.
Valamièrt csak ide ìrsz. Talán egy utulsó segèlykiáltáskènt,hogy hallja már meg valaki!!!
“Hogy nincs rendben a lelkem”
Nehèz lehetett megosztani ezeket a gondolatokat,de jól tetted talán ìgy egy picit könyebb.

Èn most hallak olvaslak ,ha olvasod ezt feltètlen ìrj,jellez vissza kèrlek!

#24258 Adrienn33 hozzászólása: 2016.12.12. 01:43

Itt vagyok. Csak rosszabb lett minden. Egy átsírt éjszaka vár rám.

boldogbordi
#24261 boldogbordi hozzászólása: 2016.12.12. 22:04

Örülők,hogy itt vagy. :) A sírás azt hiszem jó is lehet,ha az ember tud sírni talán megkönnyebbülést hozhat,bár azt mondtad rosszabb lett. Próbálj pihizni,lazulni picit.
Nagyon aggódom érted,hiszen érzem nagyon nehéz lehet most neked.
De egyben tehetetlenek is érzem magam,így fórumon keresztül.
Nem tudom mit tehetnék érted?
Abból indulok ki,hogy nekem ilyen állapotban mire lett volna szükségem. Meghallgatásra,és meghallásra,megértésre és oda fordulásra. Amit ilyen keretek között valamelyest most megtudok adni. Valamelyest meg nem igazán.
Ha úgy érzed,hogy most segítene neked az,hogy ha valamilyen formában megosztod az érzéseidet,hétköznapijaidat,hétköznapi küzdelmeidet vagy itt,vagy nekem mondjuk egy emailes kommunikációs csatornán keresztül talán ennyit tudok adni a viharban. boldogbordi@gmail.com Vagy ha itt szeretnéd inkább akkor itt.

De fontos lenne,egy valós kapcsolat is. Van valaki, akihez egy kicsit is közzel kerültél, akire egy kicsit is tudsz támaszkodni? Beszélni erről. Bár azt írtad fel akarod adni, de nekem tényleg ahogy ide írtad az érzéseidet, úgy tűnik nem akarod feladni és ez egy utolsó segély kiáltás volt, hogy “nem akarom feladni de nagyon nehéz…”
Ezt jól érzem ?

Írtad,hogy 18 éves vagy. Mi jót csinálsz ? Tanulsz, dolgozol esetleg ? Van valami a hétköznapokban ami örömet szerez ?

Most kicsit ide oda futkosok majd a hétköznapokban, de igyekszem az internes oldalakra ránézni bármelyik csatornán írsz is, komolyan aggódom érted !

Addig és kitartást !

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close