Réka vagyok, 20 éves.Nem is tudom, hogyan kedjem el a kis irományom. Az egész januárban kezdődött. Először nem tudtam aludni, majd enni sem.Később ezek a tünetek megszüntek igy egy kicsit fellélegeztem. Ez egy hónapig minden egyes nap előfördult. Ahogy ennek vége lett, teljesen hatalmába keritett egy hatalmas üresség érzet. Amit igyekeztem elfojtani, valamennyire sikerült is. Beszélgettem a szüleimmel is erről de ők csak annyit mondtak, hogy biztos kezdek felnőni. Ami valóban igaz is, most nagyon boldognak kéne lennem mert a célt amit kitüztem magam elé, remélhetőleg hamarosan el is fogom tudni érni. Bizonyosan az is benne van, hogy dolgozok és tanulok is egyszerre, egyedül tartom fenn magam mondhatni.Tudni kell rólam, hogy nagyon nagy dumás,mosolygós, életvidám, könnyen barátkozós tipus voltam. Már születésnapom környékén észrevettem, hogy valami gyökeresen megváltozott.Ezeket mind felváltotta a rosszkedv, és minden amilyen voltam csak úgy elveszett.Borzasztóan ijesztő ez az érzés.Elég érdekes, hogy fiatal korom ellenére ezt átkell élnem, és nem igazán tudok mit kezdeni vele. Próbálkozom visszahozni a régi énem, de nem egyszerű.Már mindent elolvastam amit lehetett. Menjek vele orvoshoz? Tanácstalan vagyok teljes mértékben. Borzasztó nyomasztó érzés, pedig minden nap küzdök ellene. Nem tudom mi tévő legyek. Annyira szeretném visszakapni a régi önmagam. Már többen észrevették, hogy valami nem stimmel velem, de nekik sem tudtam jobb válasszal szolgálni. Remélem valaki tud segiteni, vagy járt már hasonló cipöben. Köszönöm a válaszokat előre is.