A gyulladásos bélbetegségek diétája – Nincs szükség szigorra

2016.11.02. 19:12
etel_egeszseg_muzli_reggeli_muzli_625x400

A gyulladásos bélbetegségek krónikus, hullámzó lefolyású kórképek, ami azt jelenti, hogy az érintettek életében aktív és tünetmentes időszakok váltják egymást. A komplex terápia – melynek része a megfelelő diéta is – azt célozza, hogy minél hosszabbak legyenek a tünetmentes időszakok, a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa a lehető legritkábban lángoljon fel. Cikkünk arról szól, hogy mit jelent a helyes értrend ezekben a betegségekben.

Dr. B. Kovács Judit, a Heim Pál Kórház gyermek-gasztroenterológus főorvosa arról tájékoztatott, hogy az étrend szempontjából (is) fontos kettéválasztanunk a betegség aktív, illetve tünetmentes szakaszát. A Crohn-betegség aktív szakaszában a diéta óriási szerepet tölthet be. Az un. enterális táplálás terápia, önmagában vetekszik a gyógyszeres kezelések hatékonyságával, azok mellékhatásai nélkül. A diétás módszer abban áll, hogy a páciens hat-nyolc héten át kizárólag tápszert vesz magához. Ezzel a nagy akaraterőt igénylő eljárással az esetek 80-85 %-ban el lehet mulasztani a tüneteket. A tápszer jó hatású a tünetmentes időszakban is, mintegy kiegészítő terápiaként, napi egy-két dobozzal az egyéb táplálékok mellett fogyasztva. (Ezt a módszert fenntartó kezelésnek nevezik.)

Nem kellene túlzásokba esni!

Ami a gyulladásos bélbetegségek tünetmentes szakaszát illeti, a főorvosnő tapasztalata szerint a diéta szerepét sokszor eltúlozzák az IBD-vel élő emberek. Igaz, vélekedik a szakember, hogy egy szigorú diéta betartása pszichésen segíthet az embernek, azt a tudatot erősítve, hogy aktívan tesz, tehet állapotának rendezéséért, ám a felesleges szabályok –főleg a gyermekek növekedésben lévő szervezetében – károkat is okozhatnak. Különösen igaz ez a krónikus bélbetegséggel élő fiatalokra, hiszen gondoljunk bele, az ő szervezetüknek egy súlyos kórképpel is meg kell küzdeni, ezért különösen fontos számukra, hogy minden értékes tápanyaghoz hozzájussanak. B. Kovács Judit konkrét funkcionális rendellenesség bizonyítása nélkül semmiféle megszorítást nem ajánl.

Nem kell kiiktatni a tejtermékeket!

Az egyik leggyakoribb tévhit a gyulladásos bélbetegséggel élő családok körében, hogy a tej és tejtermékek alapból kiiktatandóak az étrendből – fűzte hozzá a főorvosnő. A gyulladásos bélbetegségek ezt önmagukban nem indokolják, sőt. A tejtermékekben lévő kalcium különösen fontos a növekedésben lévő szervezet számára (is). Az igaz, hogy a tejcukor-érzékenység, vagy más néven laktózintolerancia nagyon gyakori, egyes becslések szerint a magyar lakosság 40 %-át érinti, így óhatatlanul előfordul az IBD-vel élő gyerekek és felnőttek körében is. Ebben az esetben a tejcukor (laktóz) fogyasztása kellemetlen tüneteket fog okozni (hasfájás, hasmenés). A probléma megoldása ezekben az esetekben sem a tej és a tejtermékek teljes elhagyása. Az étrendből csak a laktózt kell száműzni laktózmentes termékek fogyasztásával, vagy a tejcukrot elbontó enzimet kell pótolni megfelelő gyógyszer alkalmazásával. Célszerű mindezt a kezelő-orvossal megbeszélni.

A személyre szabott étrend a nyerő

Szigorú diétára tehát nincs szüksége a gyulladásos bélbetegséggel élő gyerekeknek és felnőtteknek, az azonban igaz, hogy oda kell figyelni a személyes tapasztalatokra. Nyilván, ha valaki úgy érzi, hogy bármilyen tápanyag fogyasztása után mindig rosszabb állapotba kerül alapbetegsége, akkor fontos, hogy azt a bizonyos ételt kerülje. Személyre szabott étrendet kell tehát kialakítani. Mindezek mellett azért van néhány alapvető tanács, ami zömmel az általánosan egészséges táplálkozásról is elmondható. Ezeket a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának Ne Gyulladj Be! klubrendezvényén dr. Cseh Áron ismertette.

Tanácsok azért vannak

A zöldségfogyasztás kifejezetten védő hatású, és a gyümölcsök, rostok is előnyösek az IBD-vel élők számára. A sok állati zsiradék és a finomított szénhidrát ezzel szemben valószínűleg előnytelen. A magas cukor és alacsony rost tartalommal bíró szénhidrátok is problémát okozhatnak. A túl sok zsír bevitele növeli a szervezetben a káros baktériumok termelte méreganyag jelenlétét. Egy pillanatra a rostnál maradva: a rostdús ételek jót tesznek, kivéve ileum-szűkületben! Ilyenkor érdemes a zöldséget és a gyümölcsöt nem nyers formában, hanem párolva vagy turmixolva enni.

Jót teszünk, ha bizonyos élelmiszereket otthon állítunk elő, így pl. a kenyeret, mert a betegség okozta panaszokat fokozhatja a pékségekben szokásos, gyorsított előállítási mód. Ha pedig az érintett gyermek hamburgert enne, ne mondjunk nemet, legfeljebb készítsük el otthon, válogatott alapanyagokból a divatos menüt.

A zsírsavakról bővebben

A margarin nem ajánlható jó szívvel Cseh Áron meglátása szerint, a napjainkban divatos pálma és a kókusz olajoknak pedig előnyük és hátrányuk is van, de sokat nem lehet ezekből sem használni, mert pl. a kókuszzsírban előfordulnak egészségtelen hatású zsírsavak is.

A többszörösen telítetlen zsírsavakra térve Cseh Áron hangsúlyozta, hogy az omega-6-tal szemben az omega-3 kívánatos eleme a gyulladásos bélbetegséggel élők étrendéjnek. A túlsúllyal mindig érdemes vigyázni – hívta fel továbbá a figyelmet a szakértő – mert az elhízás önmagában gyulladásos állapot. (IBD-vel élő gyerekeknél ugyanakkor örülni kell annak, ha szépen gyarapodnak, úgyhogy nehogy valaki fogyókúrára fogja egészséges testalkatú gyermekét e tanács alapján!)

A hús jöhet, de…

A húsok közül a megfigyelések szerint érdemes a zsírszegényebbeket fogyasztani, a vörös húsok kevésbé előnyösek. A sovány húsok nincsenek tiltólistán, de azt érdemes tudni, hogy az állati fehérje növelheti az IBD kockázatát – mondta a szakember.

Kortyolni is csak tudatosanb_kovacs_judit_HeimPal_keret

Az italokat is érdemes tudatosan választani. A szénsavas üdítőből csak keveset igyon, aki IBD-vel él, az alkohol és a koffein tartalmú folyadékok, a kávé, a tea nem ajánlottak.

Összefoglalva

Érdemes sok zöldséget és gyümölcsöt, kevesebb szénhidrátot fogyasztani, a zsírbevitellel óvatosan bánni, és minél kevésbé feldolgozott terméket választani a boltban. Sok omega-3 zsírsavra, ám kevés állati fehérjére van szüksége a jólléthez az embernek IBD-vel élve, a vörös húsok pedig kevésbé előnyösek, mint a világos színűek.

(RA)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: napivizit.hu

Precognox

Close
Close