Hogyan szüljünk?

Téma címkék:
2015.10.22. 10:48
Siklos Pal_350x460

Természetes szülés kontra kórházi szülés. Valóban ellentétben áll a két módszer egymással? Mi a különbség és hol az átfedés? Milyen szakmai érvek szólnak a gátmetszés és a császármetszés ellen és mellett? Dr. Siklós Pállal, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának vezető főorvosával beszélgettünk, a tudnivalókból kétrészes cikksorozatot készítettünk.

Ön mit gondol a természetes szülés gyakorlatáról?
Számos oknál fogva az az optimális, ha lehetőség szerint minél kevesebb beavatkozást alkalmazunk, és inkább csak óvjuk a szülést– amennyiben a folyamat élettanilag normálisan zajlik. Az óvásra azonban szükség van, hiszen bizonyos rendellenességek kizárólag akkor vehetőek észre, ha szülés közben is odafigyelünk a magzatra és az anyára, a tágulási és a kitolási szakaszban egyaránt. Ha “teljesen magára hagyjuk” az anyát, akkor jópár olyan szövődmény kerülheti el a figyelmünket, amelyet pedig meg tudnánk előzni vagy gyógyítani valamilyen korszerű módszerrel, beavatkozással. Őseink idejében, amikor még kizárólag a “háborítatlan” szülésre volt lehetősége a kismamáknak, csak az a szülés végződhetett jól – vagyis az anya és a magzat tökéletes állapotával – amely 100 %-ig normális úton és ütemben zajlott le. Ma már sokkal kisebb a szülés közben vagy a gyermekágyban bekövetkező veszteség, egészségkárosodás.

Tehát vannak olyan szövődmények, amelyekre csak szülés közben derülhet fény, illetve bizonyos szülés közbeni veszélyeket már előre észlelni lehet. Mondana példákat ezekre az esetekre?
Számos olyan folyamat van, amelyet a várandósság alatt észlelve tudjuk, hogy a szülés folyamán is fokozott kockázatot jelent. Fokozott magzati rizikót jelent pl. a toxémia, vagy várandóssági mérgezés, ami az anya magas vérnyomásával jár. Ilyen a magzat méhen belüli sorvadása, amely azt jelenti, hogy a magzat nem megfelelő ütemben fejlődik. A probléma hátterében valamilyen szintű lepényműködési-elégtelenség áll. Ilyen esetekben a vajúdás alatt, a méhösszehúzódásoknál, amikor csökken a lepény véráramlása és nincs elég tartalékkapacitása, károsodás jöhet létre a magzatban a szülés alatt, ezért fokozottan vigyáznunk kell. Számos olyan szülés közben adódó szövődmény merülhet fel továbbá, amely az ikerterhesség – pl. a magzatok mérete vagy a tágult méh – miatt következhet be. Medencevégű fekvésben is elképzelhető a hüvelyi úton történő szülés, amely igen komoly felkészültséget és odafigyelést kíván az egészségügyi személyzettől. Amennyiben az orvos kívülről megfordítja a magzatot – ún. külső fordítás -  amit sajnos Magyarországon általában nem ajánlják fela kismamáknak, pedig 50 %-ban sikeres ez az egyszerű módszer – de utána szintén fokozott odafigyelést igényel a szülés folyamata.

Nem minden osztályon van lehetőség arra sem – véleményem szerint helytelenül –, hogy korábbi császármetszés után hüvelyi úton szüljenek a kismamák, amennyiben a vizsgálandó paraméterek ezt lehetségessé teszik. Ilyen esetekben is mindig fokozott odafigyelésre van szükség.

A szülés alatt is előfordulhatnak olyan problémák, amelyeket a várandósság idején nem sejthettünk. Gyakori szövődmény pl. a fájásgyengeség. Ilyenkor valamilyen oknál fogva az endogén oxitocin termelődés nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő hatásfokú méhösszehúzódások következhessenek be a tágulási vagy a kitolási szakban. Az ilyen állapot is fokozott figyelmet érdemel. Természetesen számos egyéb szövődmény is lehetséges /mindkét csoportban/ amely az anya és/vagy a magzat fokozottabb megfigyelését kell, hogy maga után vonja, de az említett problémák a leggyakoribbak.

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán Főorvos úr irányítása alatt nem csak a legkorszerűbb eszközök állnak rendelkezésre, hanem lehetősége van a kismamáknak a természetes szülést elősegítő körülmények igénybevételére is. Ezek szerint Ön valóban fontosnak tartja a természetes szülés-születés híveinek szempontjait is.
A köznyelvben alternatív szülésként emlegetik az intézményen belül, ám kevésbé kórházi miliöben lezajló eseményt, pedig a kifejezés téves, hiszen azt jelenti, hogy van választás. Egy normális élettani körülmények között zajló szülés egyféleképpen zajlik. Ugyanakkor jó, ha választani lehet a vajúdás módját, a testhelyzetet – azt akár szülés közben is, ha nem ellenjavallt orvosi szempontból – vízben vagy labdán is lehet relaxálni, stb. Akinek erre igénye van, az nálunk megtalálja a feltételeket. Fontosnak tartom, hogy bent lehet a vajúdó nő hozzátartozója, akár egy dúla  /segítő asszonytárs/ is. A kismamák szülés közbeni fájdalomcsillapítását segítjük elő azzal, hogy ők választhatják meg ezeket a körülményeket. A szülést követő korai időszakban nagyon fontos az anya és magzat közötti bőr-bőr kontaktus – még a köldökzsinór átvágása előtt – mind fizikai, mind pszichés szempontból rövid és hosszútávú pozitív hatásai vannak ennek. Támogatjuk, hogy a korai szoptatás fél-egy órán belül megtörténhessen, és utána is zavartalanul folytatódhasson. Mindez a “bababarát kórház” kritériumrendszeréhez tartozik – melyet én inkább baba-mama-barát kórháznak neveznék. Budapesten kizárólag az István Kórház rendelkezik ilyen minősítéssel.

(RA)

A témában hamarosan újabb cikket olvashattok nálunk, amiben a gátmetszésről – gátvédelemről és császármetszésről is szó esik.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

Precognox

Close
Close