Krónikus betegséggel él a gyermekem!

Téma címkék:
2017.02.01. 23:24
apa gyerek termeszet nyugalom csalad 625x400

Hogyan segítheti a szülő serdülőkorú- vagy kisgyermekét abban, hogy boldog és kiegyensúlyozott legyen egy krónikus betegséggel együttélve is? Dr. Piczkó Katalin pszichiáterrel beszélgettünk.

Alapvető jelentőséggel bír, hogy a család tagjai miként viszonyulnak az adott betegséghez. Ha lehet, ne erősítsék a gyermekben a betegségtudatot – tanácsolja a szakértő. Számtalan szülő túlfélti gyermekét és tele van szorongással, de ezzel sajnos még több terhet tesz rá. A hibát tovább lehet fokozni azzal, ha anya-apa a kortársakat is bevonja félelmeibe, és számukra is ezt az aggodalmat közvetíti: „tudjátok, ő nem teljesen egészséges, vigyázni kell, stb.” Ezek a betegségtudatot erősítő mondatok a legrosszabb hatással vannak arra a gyermekre vagy kamaszra, akit pedig segíteni szeretnének a betegséggel való megküzdésben.

Mit tegyünk?

A betegséggel való megküzdés szempontjából is fontos a folyamatos elismerés, a pozitív visszajelezés adása. Meg kell találni, hogy gyermekünk miben tehetséges, mit tud jól és örömmel csinálni, és abban folyamatosan erősíteni kell őt.

Saját példa

A szülő akkor segít, ha nyugalmat áraszt, pozitív életképet sugároz. Ne felejtsük el: a betegséghez való viszonyulás erősen hatással van annak kimenetelére is – mondta Piczkó Katalin. Anya-apa a saját példáján keresztül rengeteget adhat: részben azzal is, hogy a saját életéhez és problémáihoz miként viszonyul, valamint azzal, hogy gyermeke problémáihoz, betegségéhez miként áll hozzá. A szülői minta hat a legerősebben – sokkal mélyebbre hatol, mint bármilyen nevelő célzattal kimondott szó. Az a fajta életérzés, amikor valaki tud örülni pusztán a létezésnek, átjárja az otthont és a gyermek lelkét, beépül személyiségébe.

Stratégiák kidolgozása

A megküzdési stratégiák alkalmazásában is részt vehet a szülő, pl. hangsúlyozhatja a gyermek által megélt másság előnyeit. Két példa a másság pozitív átkeretezésére:

„Igen, ez egy nehézség az életedben, de mi az, amit ez ad neked?”

„Minden ember azért küzd, hogy más legyen, mint a többiek, és hogy kiemelkedjen a tömegből – neked ezért semmit nem kell tenned, legyél büszke arra, hogy te más vagy!”

Őszinte kapcsolat

Fontos, hogy a szülő és a gyermek között olyan kapcsolat legyen, amelyben a gyermek őszintén el tudja mondani megélt érzéseit. Piczkó Katalin felhívta a figyelmet néhány viselkedési mintára, amiben ez az őszinteség csorbát szenvedhet:

  • Ha a gyerek azt látja, hogy anyja-apja túlságosan szorong az ő betegsége, problémái miatt – kiborul azok hallatán
  • Ha a szülő túlságosan faggatózik
  • Ha apa-anya túl nagy ügyet csinál a betegségből, azt helyezi az élet középpontjába
  • Ha a szülők egymás közötti kapcsolata őszintétlen
  • Ha a szülők nem tartják tiszteletben gyermekük határait – nem hagyják azokat kialakítani sem, nem engedik önállósulni, beleturkálnak a holmijába pl.
  • Ha a szülők túlságosan erősen próbálják kontrollálni gyermeküket

Direkt-indirekt

Kamaszoknál már jól hozzáférhető a felnőtt én, így a problémákról érdemes direkt módon beszélni, míg a kisebb gyerekeket szimbólumokat használva, játékon, meséken keresztül lehet megszólítani és segíteni. A magyar népmesék pl. hihetetlen szimbólumrendszerrel bírnak: a legkisebb fiú megküzd a sárkánnyal – félelmeivel – az út pedig, ami elvezet a sikerhez, tele van megküzdési mechanizmusokkal.

Befolyásolásban a direkt-indirekt kommunikáció pont fordítva optimális a gyermek életkorát tekintve, hiszen egy kisebb gyermek inkább szót fogad a szülőnek, ha az valamit direkt kér tőle, míg egy kamasznál nem annyira a direkt kérés működik – ha hatást szeretnénk elérni, jobb indirekt módon, példákon, történeteken keresztül közelíteni. Míg a problémákról tehát érdemes direkt beszélni, tanácsot jobb indirekt módon adni, analógiákkal, metaforákkal, stb. – és magát a gyermeket is megkérdezni arról, hogy ő hogyan látja saját helyzetét, szerinte milyen megoldások működhetnének az adott helyzetben. Kicsiknek és serdülőknek egyaránt remek ötleteik vannak saját problémáik kezelésére. Ezzel a szülő abban is segít, hogy gyermeke megtanuljon kívülről is rátekinteni életének nehézségeire, kicsit el is távolodva azoktól, valamint erőt is ad, ha a család felnőtt tagjai azt sugározzák: nem nekik kell tanácsot adni, hiszen maga a gyermek is meg tudja oldani az életben adódó gondokat. „Benned vannak a megoldások!” – érdemes ezt elhitetni és megértetni mindenkivel. Magunkkal is.

(RA)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close