Kétségek közötti szülés

Téma címkék:
2009.09.16. 09:58

A szülést követően már alig vártam, hogy hazamehessek a kislányommal a kórházból. Akkor még nem tudtam, hogy hamarosan újra ott kell töltsem újra a napjaim…

10 nappal a hazaérkezésünk után, történt valami furcsa bennem, amire azt hittem először, hogy normális. Egy tompa fájdalmat éreztem a hasamban, de elég hamar elmúlt, így nem foglalkoztam vele. A vérzésem is erős volt, de ezt szülés után természetesnek gondoltam, egészen addig, mígnem már ömlött belőlem a vér…

Nem kívánom azt az érzést senkinek! Csak ültem a wc-n és nem tudtam mi legyen. Vártam, hátha elmúlik a vérzés, aztán kb fél óra után már láttam, hogy itt nagyobb baj lesz. Szüleimmel lakunk, így szerencsére nem voltam egyedül! Szóltam édesanyámnak, ő azonnal mentőt hívott, és már vittek is vissza engem és a pici babámat a kórházba. Amikor odaértünk megvizsgáltak, gyógyszert kaptam és bíztató szavakat, de nem sokat használtak. Másnap ultrahangra küldtek, ahol kiderült, hogy valami golflabda nagyságú csomó van a méhemben. Nem tudták beazonosítani mi lehet, csak a találgatás volt. Talán ciszta, talán a magzatburok összecsomósodott darabja… Azonnal műtétre küldtek. Láttam az orvosomon, hogy ideges és zavart, amikor arról kérdeztem, hogy miért van az ott bennem. A műtét altatással zajlott, amitől féltem egy kicsit, de szerencsére nem lett baj.

Kivették a csomót és sajnos én azóta sem tudom, hogy mi volt az. Mindenki hallgatott és nem adtak egyértelmű választ. Elvitték citológiai vizsgálatra a csomót, és azt mondták, majd csak 1 hónap múlva lesz eredmény. Bementem az eredményért, vagyis csak mentem volna. Nem volt sehol…Mégcsak nem is volt ilyen szövettan vizsgálat…

Én azóta jól vagyok, a babám már 6 hónapos lesz 28-án. Azért én mégis nyugodtabban aludnék, ha tudnám mi volt…

 

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close