A napok…

Téma címkék:
2011.02.28. 09:03

Minden áldott nap, azóta fáradtak kellek. Teljesen mindegy, hogy mikor fekszem le..Fél tízkor este, vagy akár éjfélkor..

Úgy érezem, hogy “belenyugodtsággal” fogadom ezt az egészet…Majd lesz valahog-yan…Mit tom én hogy alapon…

Álláskeresés….Nehezen megy..Engergiáim meg végesek…Nem mondom, hogy nem adtam be egy-két helyre, de nem is érdekel igazán..Majd mondom..majd..De azért tenni is kéne ugy-e. Mindig tudjuk mi a helyes, csak éppen lépni nehéz ez ügyben..

Apám azt mondta, és anyum is, hogy mintha nagykést forgatnék beléjük, mikor azt mondtam, hogy már annyira jó lenne, ha vége lenne…Ne kéne szenvedni..Milyen “jó érzés az”, amikor a szomszédod már tudja, hogy nincs meg az állásod, és széles vigyorral az arcán, – bár nem mondja,-megérzed, és ösztönöd is ezt sugja…

Persze az embernek vannak hibái, és tudom is én azt….Nagyanyám, akivel igen ingatag a kapcsolatunk, kérdezte, hogy szoktam-e önkritikát gyakorolni???!!Hát ez kész….Gondoltam én, azért én is visszakérdeztem, és ő vajon szokott-e? Persze, hogy igen..Vicc, mert mindig sértegett másokat, minket….Önkritika…Zéro önbizalom….

Az embert gyerek kora óta, úgy nő fel egy adott közösségben, hogy belőled nem sok minden lesz, és már lassan még ált.iskolai szintű feladatokat is elront…Elgondolkozik. Aztán meg el is hiszi magáról..Jah, meg még le is kezelik..Aztán meg kapott egy ilyen állást, hát azt meg még nehezebben emésztik meg….Durva mi?

Annyira kapaszkodsz, hogy majd bele gebedsz, és igen is a vízen maradjál, a felszínen….

Van amikor sírok..Vagy dühöngök..vagy csalódom….

Nem lepődöm meg már semmin…Azonban magamban csalódtam, mert nem gondoltam volna, hogy eme negatív hatások, ennyire rosszindulatuvá tesznek…VAgy nem vagyok az? VAgy mégis?

#4837 Kisprucsok hozzászólása: 2011.03.18. 08:22

Kedves Gigi!

Próbálok kapccsolatkatokat teremteni, mostanság inkább sorstársakkal, csak sokszor az a gond hogy a személyes találkozó megoldhatatlan a földrajzi távolság miatt. Itt neten meg, hogy is mondjam, szóval ez így elég személytelen. Tudom, hogy ki kell beszélni a dolgokat de ez sokszor nagyon nehéz, alapvetően zárkózott vagyok. Pl. egy ilyen csoporton meg se tudnék szólalni.

Köszönöm a kedvességed és a jókívánságokat!

Neked is minden jót és gyógyulást kívánok!

 

 

#4836 Gigi30 hozzászólása: 2011.03.17. 09:36

Kedves Kisprucsok!

Ezzel a gonddal nem vagy egyedül, sajnos sok fiatal küzd ezzel. Mindenesetre, olyan emberekkel kellene kapcsolatot teremtened,- lehet ez terápiás csoport,- ahol egymást erősítittek. Nem szabad magadba zárnod.Ki kell beszélni. Muszáj, mert felemészt téged.

Mielőbbi gyógyulást!Erőt és kitartást kívánok Neked:)

#4835 Kisprucsok hozzászólása: 2011.03.16. 06:55

Kedves Gigi!

Nálam is sikerült elérni,(Az önbizalomhiányt, a nagyfokú önkritikát) főként az alkoholista apámnak és az anyámnak a veszekedésükkel, azzal hoy én ezt nem mertem senkinek elmondani, nem lettek barátaim. Mondjuk persze nem igaz, hogy ők a “hibásak” mindenért, ezt nem mondhatom. De mégis ilyen lettem valamiért

#4834 Gigi30 hozzászólása: 2011.03.06. 19:36

Kedves Zetor!

 

Köszönöm, igyekszem gyógyulni. Noha az én problémám még nem annyira súlyos, mint a többieké itt….Ugyanakkor, sajnos a hangulatingadozásaim, fáradságom, bezárkozom megmaradt…Pedig igyekszem….Igyekszem…

#4833 rabbi hozzászólása: 2011.03.06. 15:28

Kedves Laszlo!

Ismet ide masolom amit irtam,mert nyilvanvaloan felre akarod erteni:”Te-az egyik gyogyito-,sorrajarod a betegeket,es lebeszeled oket minden mas gyogyito modszerrol,es sajat “egyedul udvozito uzletedet”sulykolod mindenkibe.Ez szerintem becstelenseg.”A masik felremagyarazasodat nem javitom ki.Ha te allitod magadrol-belemagyarazva abba amit en irtam-,hogy SARLATAN vagy,am legyen!Te biztosan jobban tudod!

#4832 Ikszypszilon hozzászólása: 2011.03.06. 10:26

Kedves László !

Messziről jött ember, azt  mond amit akar. Persze orvosi hozzá nem értés álldozatai voltak, tiszelt Édesanyád, Apósod és Anyósod.

#4831 atlantiszi hozzászólása: 2011.03.06. 07:30

Kedves Rabbi!

A becstelen szót még senki sem mondta rám,igaz a sarlatánt ,sem:ha becstelen dolog felajánlani a segítséget akkor valóban az első szóra érdemes vagyok.Anno apósom,anyósom és nem utolsó sorban édesanyám is az orvosi hozzá nem értés áldozatai voltak, hogy ki a sarlatán arról beszélhetnénk.

 

Köszönöm

#4830 zetor hozzászólása: 2011.03.05. 16:45

Kedves Gigi!  Az aktuális családi életem jutott Rólad eszembe…. hogy vajon az a sok nagyokos, aki jogtalanul becsmérel minket-”belőled úgyse lesz semmi”, “lusta vagy”, “te magad tehetsz a betegségedről” stb.-hogy ezek a nagy megmondóemberek vajon egészségesek, vagy nálunk is betegebbek?! Hogyan képesek így beletiporni egy embertársuk lelkébe, aki ráadásul ki is tárulkozott, hogy beteg és segítségre, biztatásra van szüksége…   Kérlek, ne érezd magad hibásnak a dolgokért és végtelenül elveszettnek. Ismerem ezt az érzést, de vannak “tiszta” pillanataim, amikor határozottan látom, hogy egyes emberek csak rajtunk köszörülik a nyelvüket és neki maguknak van ott bent nagy bajuk, pokluk.  Sajnos, azt vettem észre, hogy a mai magyar társadalom tele van ilyen köszörűsökkel, folyton csak a hibákat és a gyengeségeket ismerik fel.  Jobbulást kívánok!

 

Zetor

#4829 rabbi hozzászólása: 2011.03.05. 04:29

Kedves Laszlo!

Azt hiszem nem akartal megerteni,s igy elmagyarazom vilagosan….Ez a “varoszba”olyan,mint egy hatalmas rendelo komplexum varoszobaja,ahol a kulonbozo gyogyito intezmenyek paciensei beszelik meg tapasztalataikat egymassal.Nemelyek csak benyitnak,mert tanacstalanok tuneteik tekinteteben,es segitseg utan erdeklodnek,mig masok kezeles alatt,vagy utan vannak.Te-az egyik gyogyito-,sorrajarod a betegeket,es lebeszeled oket minden mas gyogyito modszerrol,es sajat “egyedul udvozito uzletedet”sulykolod mindenkibe.Ez szerintem becstelenseg.Nem minositem modszered kuruzslasnak,de kizartnak tartom,hogy az az egyedul hatasos kezeles.A paciens toborzasnak ezt a modszeret viszont elitelem.

#4828 atlantiszi hozzászólása: 2011.03.04. 09:14

Kedves Rabbi!

Magyarországon már ugyis mindent elcsakliznak tőlünk, jobb ha nem is gondolok rá

engedelmeddel.Minden embernek szabad akarata van,hogy kihez fordul problémájával csak rajta múlik.Egyébként semmi ilyentől nem tartok, nem vagyok annyira forgalmas helyen és a telefonon vagy személyesen megbeszélt időpontban

jönnek hozzám.

 

#4827 atlantiszi hozzászólása: 2011.03.04. 08:59

Kedves XY!

Segítettem volna  gyógyszerek nélkül is , nem muszáj elhinned,de pár pánikbeteg már fordult hozzám mikor rohama volt.A tüneti kezelés a gyógyszerek, szüksége lehet rá annak aki abban hisz csak, aki a probléma lelki megoldásában az hozzám jön, természetesen nem csak lelkitanácsot adok, hanem energiát is.

Valóban gyógyszerekkel és mellékhatásokkal is lehet kezelni, legyen hited szerint.

#4826 rabbi hozzászólása: 2011.03.03. 17:16

Kedves Laszlo!

Kepzeld azt,hogy van egy hatalmas rendelo komplexum,(mint a fehervari plaza),ahol minden egeszsegugyi szolgaltato helyet kap a pszichologustol,korzeti orvostol az akkupunkturas gyogyitoig,ahol a te rendelod is van.Egyszer megjelenik a rendelod elott egy ember,es sorra elcsabitja a pacienseidet,s ezt teszi mar 4 hete minden nap.Te mit tennel?

#4825 Ikszypszilon hozzászólása: 2011.03.03. 10:35

Kedves Rabbi:) !

Sok szeretettel gondolok Rád :)!

#4824 Ikszypszilon hozzászólása: 2011.03.03. 10:26

Kedves László :) !

Szimpatikus, őszinte, fer, segítőkész emberkének ismertelek meg:)

Emlékeimben él, mikor gyógyszerek nélkül rámjöttek a pánkrohamok. Légszomj, remegés, hiperventillátió, görcsök stb. Az idő alatt tegyük fel, Te itt lettél volna velem, hogyan segítettél volna? Sehogy, mert gyógyszerkombináció nélkül, csupán a személyed, a lelkitanácsod bármilyen jó, az adott szindrómában sajnos nem segíthet.

Úgy gondolom depresszió esetén sem, mert ha valaki azt mondja Ő feketén lát most mindent, Te hiába mondod neki, hogy fehéren és színesen is próbálja megközelíteni a problemát.

Vitatkoztunk, hogy skrizofén-paranoid személyeknek sem kellenek szerinted a tudatmódosító gyógyszerek. Most képzeld el, felkeresne Téged egy ilyen beteg, akivel beszélgetsz, és hírtelen bekattog az agya, tegyük fel egy póknak lát, melyet kinem áll. Símán előfordulhat, hogy eltapos, kinyír.

A lelkitanácsadásod szerintem azoknak jó, akiknek nincs elmondani valakinek örömük, bánatuk, akiknek gondjuk van, egyedül érzik magukat, beszélgetni szeretnének, ha úgy érzi valaki döntéshelyzetben van, és képtelen dönten, ha eltévedt élete ösvényén, és nem találja az utat, ha problémás helyzetbe került hozzátartozójával vagy ismerősével, ha úgy érzi, szakadék széléhez ért, és nem mer ugrani, ha kérdései vannak, és válaszokat keres,ha egy pártatlan félre van szüksége egy vita megoldásában.

A meditáció és rezgésterápia is jó, de fogadd el, hogy egyes betegségeket gyógyszeres segítséggel lehet kezelni.

 

#4823 Ikszypszilon hozzászólása: 2011.03.03. 09:47

Kedves Gigi :)

Örömmel olvasom soraid. Úgy gondolom, mivel eltudod látni ragyogóan a körülötted lévő feladatokat, illetve megmaradt az érdeklődési köröd az olvasás iránt, ez a depi amit magadról írsz, néha felüti a fejét, néha nem. Az természetes, hogy vannak hangulat változásaid, kinek nincsenek…

Lesz még szép jövőd Teneked, érzem..Pihenj sokat, erősödj meg, csak utána keress új munkahelyet. És ne felejtsd, semmi hiba nincs benned.

Novella? Milyen novella, mi a tartalma?

Szép napot kívánok:)!

#4822 atlantiszi hozzászólása: 2011.03.03. 08:47

Kedves Rabbi!

Nem titok 3000óra Ft/ és Székesfehérváron várom a hozzám fordulókat.

Üdv:T.L.

#4821 rabbi hozzászólása: 2011.03.03. 05:33

Kedves Toth Laszlo!

Milyen tarifaert adsz lelki tanacsot,es terapiat?Hol van a rendelod?

#4820 Gigi30 hozzászólása: 2011.03.01. 20:08

Oh, a napok? Úgy általában? Van amikor főzöm, mosok, vasalok, takrítok. Ez időszak alatt már sikert is könyvelhettem el sütés terén.

Azt hittem a fáradtságom vashiányból ered, vagy napfény utáni vágy…nem csak az, mint kiderült,- mert hiába sétáltam nagyokat, és szedtem a vitamint, a fáradság megmaradt.

Amikor “elküldtek” a melóhelyemról, akkor kezdtem el rengeteget olvasni..Aztán már lassan az sem érdekel..

Nyáron beküldtem egy novellámat pályázatra. Ugyan nem nyert, de annyira jó volt ismét írni.

#4819 Ikszypszilon hozzászólása: 2011.03.01. 17:09

Szia atlantiszi!

Tudnál Giginek segíteni abban, hogyan erősödjön meg?

Gigi kedves ! Hogyan telik általában egy napod?

Köszönöm a válaszokat!

XY:)

#4818 atlantiszi hozzászólása: 2011.03.01. 08:32

Kedves Gigi!

Az életben vannak elnyomók és elnyomottak, az elnyomók igyekeznek elhitetni az elnyomottakkal, hogy ők értéktelenebb emberek. A probléma csak az, hogy egy idő után ezt el is hiszik és amikor a tükörbe néznek azt látják amit az elnyomottak szeretnének láttatni velük.A te dolgod csak annyi, hogy saját önbecsülésedet megtaláld  és hidd, hogy Te sem vagy kevesebb ,mint ők!Lehet, hogy csak a hozott szülői, nagyszülői példát viszik tovább öntudatlan, mert tudatosan becsmérelni mást

az szerintem a “gonoszság”. Szóval Rajtad áll, hogy mások véleménye határozza meg önképedet vagy  szembe mersz nézni saját magaddal és meglátod az értéket magadban.Szerintem ha megteszed akkor az álláskeresésed is sikeresebb lesz.

Van egy módszerem, amivel segíthetsz magadon,ha érdekel szívesen beszélgetek

Veled erről e-mailekben vagy akár chaten is.

Tóth László met.pszichoterapeuta speciális tanácsadó( lelki segítő)

e-mail:laszlo.thot@freemail.hu

#4817 Gigi30 hozzászólása: 2011.02.28. 12:03

Hála az égnek, hogy anyummal jó a kapcsolatom, és mindent meg tudunk beszélni….Azoban úgy tünik, hogy jelenleg ez is kevés…Remélem, hogy azért majd jobb lesz, és kialakul minden…

Köszönöm XY:)

#4816 Ikszypszilon hozzászólása: 2011.02.28. 11:56

Kedves Gigi!

Nem gondoltam volna, hogy valaki újból megihlessen arra, hogy megosszam az élettapasztalatom. Elviszlek Téged egy mesébe. Csakhogy a mese a valóságban is megtörtént. A következő beszámolómat, Berlinből írom majd. Szeretnék segíteni azzal, hogy megírom anatómiai és klinikai tapasztalatomat, megosztom a pszichomatikus zavarokkal küszködő emberek összetételéről, szokásairól és gyógyításukról tapasztalatomat.

Az első mondatothoz fűződően, annyit segíthetek, természetes, hogy fáradságot érzel, lelassulsz.

Utolsó mondatodhoz, csak annyit, hogy most fusztrálva vagy abban, hogy életviteled a számodra szokott módon szervezd meg. Nem vagy rossz indulatú! 

U.I.: Jó lenne, ha valakivel egy nagyot beszélgetnél:)

Üdv, XY.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

 

Várószoba.hu
Email: varoszoba.hu@gmail.com

Médiapartner: Akadémiai Kiadó Zrt.

 

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala.

precognox

Close
Close