disztímia

2013.08.02. 11:23

…és megint itt…

megint egy mélypont? inkább állandó disztimiás állapot. miért? talán mert a nőgyógyászati műtét után kevesebb gyógyszert szedek, hogy ne legyenek megint daganataim a hormonok miatt, talán mert kapuzárási pánik gyanánt beleszerettem valakibe aki nem viszonozta, talán mert nem is vár rám semmi jó az életben…40 éves leszek mindjárt nincs gyerekem, aki értelmet adna (?)  (másokkal ellentétben nem is vágyom rá, hogy neveljek valakit, rám hasonlítson, és soha nem is voltam anya típus) folyatatva… mert közeleg az öregség, mert közeleg az idő amikor már nő sem leszek igazán, a testem eltorzul méginkább, a hormonjaim leállnak és tüneteket produkál a klimax, mert nem sok hely van már a világon ahova még el akarok utazni, mert a hétköznapokon le kell foglalnom magam, mert túl sok az idő ahhoz, hogy értelmeset csináljak, mert kevés ami feldob, mert amihez a legjobban értek az az unalom és a lelki nyomor? állandóan 2 világ közt csúszkálok, az egyik a sajátom amikor magam vagyok, negítavan, kritikusan, egyre jobban eltaszítva mindenkit, szürke magányban, a másik a szocializált világ, ahol figyelek másokra, csevegek, próbálok élni, nem magamat adom, hanem amit kell, elvárnak, a kapcsolatokhoz szükséges, de egy idő után elfáradok, belefáradok, nem érzem teljesen magaménak…hullámzok egy nap többször is, kellenek a kapcsolatok, de fájnak, fárasztóak, folyton változóak (bárki akármikor bánthat, és csak nézem, hogy mi is történt, mit rontottam el, mi rosszat tettem) semmi sem biztos, bármi megtörténhet, és az ellenkezője is. Nincs nyugodt, kellemes középút, amikor minden rendben, nem unalmas, de nem fárasztó, nincs agyalás mit kellene máskép, mit kellett volna máskép, jó lesz-e így, miért nem lehet…sok kínzó gondolat. Néha azt hiszem bölcsebb lettem, erősebb, aztán ugyanaz megint a végtelenségig, amíg végre vége nem lesz mindennek.

Inez
#19763 Inez hozzászólása: 2014.12.26. 20:23

Rég nem néztem ide, most látom pentek kérdését, hát történ ez is-az is azóta,volt időszak, amikor azt gondoltam megyeget az élet, de most megint poklot járok, sok év után ismét belezuhantam a nagy sötétségbe, a mély depresszióba, a reggeli rosszullétekbe, a rettenetes félelmek börtönébe, pedig szedem azt a nyomorult Seropramot. Szóval nincs középút csak a vegetálás és a kínlódás kettőssége, ha sikerül kimásznom a gödörből (ha) akkor is mit kezdjek magammal? mit csináljak még, hogy végre a helyére kerüljenek a dolgok a fejemben? hogy ne aggódjak a holnapon, hogy ne rágódjak a múlton, hogy találjak valami értelmet, vagy ha nincs is értelme elfogadjam magam, az életem, megnyugvást találjak ne csak vergődést… Mit nem próbáltam még? Kineziológia, jóga, biocsodaszerek? kognitív terápia? Egyáltalán hol vannak azok a pszichiáterek, pszichológusok akik egyáltalán értik, tudják mit élek át? Dilis vagyok vagy csak érzékeny? Ha túlérzékeny vagyok akkor hova lépjek és hova ne? Erőlködjek vagy óvjam magam? Ki súgja meg?

EN-ek
#19767 EN-ek hozzászólása: 2014.12.27. 13:47

Na idefigyejj!

40 éves leszesz? KAPUTzárással?!:P LOLmá!:D – TE normális v??? (ÉN az időbe még majdnem xűz voltam:D)

Sztem ink sürgősen őrüjj ennek! a Zidő n xarozik HAnem meggy!! most még fiatalka v, úgysólván majdnem gyerek –> e-lőtteda kib* ÉLET! (v legalábbis annak a fele;) Ergo itta zidő pl. FELszedni vmi yo HApsit (tudom h n sok van mamá ojan, dehát csak találsz a zé még 1db-ot nagy nehezen – magamonkívül is:) Aztán a Virágkörüli utazás is tényleg n rossz 5let! annyi sok szép ország VAN még szencsére a Virágon, ahol még érdemes éldegélni, hisz’ n 1 pőccegödör, senem 1 szaros dikktatúra! (ésméga éghajlat SE ijen kaki:D)

Ezta sipákolást meg úgy 60 felé elkezd7ed gyakorolni, addig megne hajjam még1x!:P

Ya igen… és az, h n csináltál észnélkül hüjegyereket ide – mint sok ostoba – nagyfokú intelligenciára vall! ami nagggyon ritka!! – emelem kalapom!;) Pom, pom, …

Inez
#19768 Inez hozzászólása: 2014.12.27. 16:41

ÉN-ek éneke drága! Ha normális lennék nem ide írogatnék ;)
Megvan a pasi, nem vele van baj, megvoltak az utazások, tök buli volt, de azon kívül van a semmi itt belül, amit egy újabb pszicho próbál ördögüzni belőlem, meg megérteni mi a fene baja van egy 40-es csajnak… ja, 60 felé?? nemá addig élni illlen aggyal?
egyébként meg kösssz, teccik amit írtál, jól esett nyamvadt lelkemnek.

EN-ek
#19772 EN-ek hozzászólása: 2014.12.27. 21:17

;)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close