Az ételallergiák alapvetően két nagy csoportba sorolhatóak, és bár a különböző formák ugyanazokat a tüneteket produkálják, diagnosztikájuk és lefolyásuk egyaránt különbözik. Érdemes tisztázni egy-két dolgot, mielőtt átalakítjuk az étrendet! Dr. Altmayer Anitával, a Szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika járóbeteg és allergológiai részleg vezetőjével beszélgettünk.

Az ételallergiák egyik típusa a valódi ételallergiák köre. Ebben az esetben IgE által mediált allergiás reakciókról beszélünk. Az ilyen reakciók következtében felszabadulnak a szervezetben a különféle mediátor anyagok, pl. a hisztamin, és ez okozza az ételallergiás tüneteket. Ezek a panaszok az allergiás mechanizumosok közül az 1-es típusú allergiákat képezik, amelyekre az jellemző, hogy csalánkiütést, szemdagadást, szájdagadást, hasi görcsöt, hasmenést okozhatnak, illetve előfordulhat nagyon súlyos esetben, hogy az érintett anafilexiás sokkot kap.

A valódi allergiák kialakulásához szükséges, hogy a szervezet egyszer már megelőzően érzékenyítetté váljon – tehát találkoznunk kell a kérdéses tápanyaggal ahhoz, hogy legközelebb kialakuljon túlérzékenységünk. Amennyiben ez megtörtént, utána már a legkisebb elfogyasztott mennyiség elfogyasztása után is előjönnek a tünetek.

A másik nagy csoportot az un. pszeudo, vagy más néven ál-allergiák köre képezi. Ezt számos étel kiválthatja, de általánosságban elmondható, hogy a panaszok leginkább a hisztamint felszabadító ételek fogyasztására vezethetőek vissza, mert ezek a táplálékok a szervezetben felszabaduló hisztamin hatására okoznak ugyanolyan klinikai tüneteket, mint a valódi ételallergia.

A tünetek alapján tehát nem lehet megmondani, hogy valakinek igazi, vagy ál-allergiája van-e.

Az ál-allergiákra azonban jellemző, hogy a tünetek jelentkezése függ az elfogyasztott allergizáló étel mennyiségétől. Az eperre pl. valódi és ál-allergiája is lehet az embernek. Előbbi esetben már egy szem gyümölcs elfogyasztása után bedagad az érintett szeme, szája, stb. Amennyiben viszont a páciens ál-allergiától szenved, akár fél kiló epret is el kell fogyasztania ahhoz, hogy jelentkeznek ugyanezek a tünetek. Ráadásul egyszer, mikor epret eszik, van tünete, másszor nem érzékel semmi problémát.

A gyerekeknél az allergiás tünetek kivizsgálása során döntő többségben valódi allergiát találnak a szakorvosok, míg felnőttek körében gyakoribb az ál-allergia. A felnőtt lakosság mindössze 1-2 %-a él együtt valódi étel allergiával.

A bőr teszt, a Prick teszt és a specifikus IgE teszt segítségével kizárólag a valódi allergiát lehet igazolni. A pszeudo allergiára nem léteznek diagnosztikus eszközök, itt kizárólag a tapasztalatra hagyatkozhatunk. A napjainkban néhány helyen slágernek számító IgG vizsgálat, egyáltalán nem alkalmas az ételallergiák diagnózisához, és a nemzetközi protokol is ellenjavallja a használatát!

Az ál-allergia 1-2 év alatt általában elmúlik, míg a valódi allergiák döntő többsége megmarad hosszú éveken át, sokszor egész életre kiterjedően.

Gyermekeknél, fél-egy éves kortól 4-5 éves korig gyakoriak az ételallergiás tünetek, az esetek döntő többsége tej és/vagy tojás allergia, és a tünetek általában emésztési panaszok formájában jelentkeznek, vagyis a gyermekek székletével van probléma, emellett nem gyarapodnak, fejlődnek kellőképpen.
Valódi bőrtünetek – csalánkiütés, szem-, és szájdagadás – ritkán fordulnak elő – zárta a témát a szakértő.

(RA)