Ne hagyja magát becsapni! Az élelmiszerallergia korszerű kivizsgálása atópiában

2014.12.08. 19:18
Altmayer Anita

Az atópiás ekcéma és az ételallergia társulhatnak egymáshoz, de a két betegség nem azonos, és ezt mind a kivizsgáláskor, mind a terápiában figyelembe kell venni – hangsúlyozza dr. Altmayer Anita, a Szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika járóbeteg és allergológiai részleg vezetője. A szakértőtől megtudtuk többek között azt is, hogy melyek az ételallergia kivizsgálásának korszerű szabályai. Makacs tévhiteket sikerült eloszlatni.

Az atópiás ekcéma egy genetikai betegség, ami nem egyenlő az ételallergiával, tehát attól, hogy egy gyermeknek ekcémája van, még nem feltétlenül ételallergiás. Tény viszont, hogy az atópiás ekcéma, a pollenallergia és az asztma egyaránt az atópiás kórképek közé tartoznak, és az érintett gyermekeknél gyakrabban alakul ki valódi allergia mind az ételekre, mind a pollenekre, mint a nem atópiás hajlamú gyerekeknél. Nagyobb eséllyel alakul ki tehát egy atópiás ekcémás gyermek szervezetében az ételallergia, ez azonban nem jelenti azt, hogy a diéta hatására meggyógyul ekcémája is. Az ételallergia ronthatja a bőrtüneteket, de ettől még nem oki tényező.

„Sajnos előfordul, hogy a szülők nem a bőrét kezelik atópiás ekcémával élő gyermeküknek, hanem kizárólag ételallergiáját szeretnék minél pontosabban kivizsgáltatni, alaptalanul diétáztatják, és meglepődve tapasztalják, hogy közben nem gyógyul a kicsi ekcémája” – mondta a szakértő.

A pontos kivizsgálást akadályozó tényezők
Az allergiás mechanizmusoknak négy fő típusa van. Az ekcéma egy késői típusú allergiás reakció, melyet nem lehet Prick teszttel, vagy Speciális IgE teszttel diagnosztizálni, ugyanis ezek az eszközök a korai típusú reakciók kimutatására alkalmasak. Az ekcémás bőrnek sérült a védőfunkciója, ezen a beteg bőrön pedig – különösen, ha nem megfelelően kezelik, vagyis nem zsírozzák rendszeresen és fellángolás esetén nem alkalmaznak gyulladáscsökkentő terápiát – felszívódnak az allergének. Így alakul ki a gyermekek szervezetében később az asztma és a pollenallergia, mert a bőrön keresztül valódi IgE mediálta allergiák aktiválódnak a szervezetben. A bőrön keresztül ezen kívül ételallergiák is aktiválódhatnak. Ezek a tünetek az ekcémát is ronthatják, de korai típusú reakciókat – csalánkiütést és pollenallergiát is okozhatnak. Az ekcéma az asztma későbbi fázisaiban így az egyes (csalánkiütés, stb.) és a négyes (ekcéma) típusú allergiás reakciók keveredhetnek. Amennyiben valakinek pollenallergiája, asztmája vagy csalánkiütése van, abban az esetben informatív lehet a karcolásos Prick teszt és a specifikus IgE vizsgálat, ha viszont a tünet az ekcéma, akkor a hátra ragasztós epikután teszteket kell alkalmazni. Ezek között atópiásoknak kifejlesztett tesztek ATP (atopy patch teszt)is léteznek – van, amelyikkel azt lehet mérni, hogy az állatszőr, illetve a pollen mennyire provokálja az ekcémát, míg egy másik teszttel azt lehet megnézni, hogy mennyire rontja az ekcémát az étel az adott betegnél. Ezek a speciális tesztek azonban Magyarországon nagyon kevés helyen elérhetőek! Sajnos számos esetben nem a megfelelő diagnosztikus értékű tesztekkel vizsgálják a gyerekeket. Fontos még tudni, hogy az allergia tesztek nem alkalmasak szűrővizsgálatra, mert ezekkel kizárólag azt lehet kimutatni, hogy az egyén mire érzékenyített. Az eredmények azonban nem 100 %-osak, ezeknek a teszteknek lehet fals pozitív és fals negatív eredménye is.

Mit kell még ezen kívül szem előtt tartani?
Az atópiával élő gyerekeknél mindenképpen meg kell nézni az un. össz IgE szintet is – mondta a főorvosnő. Hibára ad lehetőséget ugyanis, hogy az össz IgE a legtöbb atópiásnál az átlagnál magasabb. Ha ezeknél a gyermekeknél specifikus IgE vérvizsgálatot végzünk, mindenre pozitív eredményt kaphatunk, anélkül, hogy bármilyen klinikai tünetet észlelnénk. A fals eredmény oka pedig a nagyon magas össz IgE érték, melyet kibontva a kis értékek is mind fals módon magasak lesznek. Ilyen eredmény esetén még mindig két eset lehetséges – magyarázta a doktornő – vagy rossz a teszt, vagy bár a gyermek érzékenyített bizonyos anyagok vonatkozásában, ez azonban még nem jelenti azt, hogy arra az adott anyagra valaha az életben allergiája is kialakul. A specifikus IgE vizsgálatnak egyébként alapból is csupán 60-70 %-os a találati aránya.

Gyermekkorban ne karcolgassunk
A Prick-tesztet öt-hat éves kor alatt nem ajánlott végezni, de ha mégis szükség van rá, úgy kizárólag nagy tapasztalattal rendelkező szakembernek volna szabad értékelnie – hangsúlyozta Altmayer Anita. A gyerekek bőre ugyanis eleve hiperreaktív – túlreagál mindent. Már attól bepirosodhat, hogy megdörzsöljük a fertőtlenítővel, pláne attól, ha megkarcoljuk. Ezért ez a módszer számos esetben mutat fals pozitivitást. Magyarországon ráadásul nem minden Prick-tesztet végző szakember van tisztában azzal, hogy minden egyes tápanyagnál – a tejnél, a tojásnál, a lisztnél – külön meghatározták a nemzetközi irányelvben, hogy hány mm- es csalángöbcse számít valóban pozitívnak.

Akkor sem lehet „hátradőlni”, ha egy gyermeknél valóban pozitív eredményt kapunk egy élelmiszerre vonatkozóan – folytatta a főorvos. A nemzetközi trend szerint három-, négyhavonta meg kell próbálni újra adni az adott tápanyagot, hogy megnézzük, elkezdte-e idő közben a gyermek szervezete tolerálni azt, vagy sem.

Ha az ekcéma nem javul és ételallergiára gyanakszunk
Mi a teendő abban az esetben, ha valaki tökéletesen betartja az atópiás ekcéma komplex terápiájának valamennyi elemét, ám mégsem múlik a betegség fellángolása, és ezért felmerül, hogy valamilyen élelmiszerallergia hátráltatja a bőrtünetek gyógyulását? – tettük fel a kérdést a szakértőnek. Altmayer Anita mindenekelőtt leszögezte: kizárólag a megfelelő adekvát terápiára nem reagáló, súlyos, nagy kiterjedésű atópiás ekcémánál jön szóba, hogy étel ronthatja a tüneteket. (Gyerekeknél a tej a tojás, a szója és az olajos magvak szoktak általában ilyen problémát okozni.) Ekkor az ekcémára nézve informatív un. Leukocyta Migratio Gátlás – röviden LMG vizsgálat jön szóba, valamint az un. atopy patch tesztet kell felhelyezni a gyermek hátára. Amennyiben a beteg emésztéses panaszokat is észlel, tehát puffad-, és fáj a hasa, hasmenése van, nem gyarapodik megfelelően – akkor el lehet végezni a spec IgE vizsgálatot és a bőrtesztet is. Mindezek alapján eldöntheti a szakértő, hogy érdemes-e diétázni. A diétát két-három hónapon keresztül nagyon szigorúan be kell tartani, majd ellenőrizni kell, hogy látványosan javultak-e a bőrtünetek. Amennyiben a javulás valóban szembe tűnő, érdemes kiiktatni az adott élelmiszert az étrendből, de két-három hónap elteltével meg kell próbálni a tápanyag újra adását.

(RA)

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close