Az orvosi titoktartáshoz való jog

2015.03.20. 10:20
titoktartás625x400
Az orvos – beteg kapcsolat lényeges eleme, hogy nem csak az orvos ad tájékoztatást a betegnek, hanem a beteg is felfedi neki személyes titkait. A titoktartási kötelezettség a legősibb orvosetikai norma, ami időben megelőzte a tájékoztatás követelményét, hiszen az ún. hippokratészi esküben is szerepelt.

 

 

 

Az orvosi titoktartáshoz való jog alapján a betegnek joga van ahhoz, hogy a gyógykezelésével összefüggő, valamint a kezelés során előkerülő személyes információit a kezelőorvosa és mindazok, akik a gyógykezelés folyamatában a titokról tudomást szereztek, orvosi titokként kezeljék, s azt csak az érdekelt páciens beleegyezésével közöljék másokkal. Az orvosi titoktartáshoz való jog felnőttet, gyermeket egyaránt megillet.

Deklaráció

Az Orvosok Világszövetsége 50. világkonferenciáján, 1998 októberében került elfogadásra „A gyermekeket egészségügyi ellátásuk során megillető jogokról szóló Ottawai Deklaráció” A Deklaráció lehetségesnek és adott esetben jogszerűnek tartja azt is, hogy ha a gyermek elég érett ahhoz, hogy szülő vagy törvényes képviselő nélkül jelenjen meg az orvosnál, akkor kérhesse a titoktartást és ügyeinek bizalmas kezelését akár a szülővel, illetve a törvényes képviselőjével szemben is.

Ezt a kérést a Deklaráció szerint tiszteletben kell tartani és az orvos tudomására jutott információkat ilyenkor nem szabad megosztani sem a szülővel, sem pedig a törvényes képviselővel csak akkor, ha ehhez a kiskorú gyermek hozzájárul, vagy olyan körülmények esetén, amikor a törvény felnőttek esetében is mentesítést ad a titoktartás kötelezettsége alól (pl. mások életének, egészségének, testi épségének védelme érdekében).
Előfordulhat azonban az is, hogy az orvosnál egyedül megjelenő kiskorú a részletes tájékoztatása ellenére sem képes (megfelelő) döntést hozni kezelésével kapcsolatban, vagy épp a szülői részvétel, útmutatás nélkül a gyermek egészsége komoly és visszafordíthatatlan károsodást szenvedne. A Deklaráció ebben a körben is lehetővé teszi, hogy az orvos megossza a szülővel, illetve a törvényes képviselővel a konzultáció alatt tudomására jutott bizalmas információkat. Az orvosnak azonban ilyenkor is először a gyermekkel kell megbeszélnie aggályait, indokait és meg kell kísérelnie megszerezni a gyermek hozzájárulását az orvosi titok „felfedéséhez”.

Blasszauer Béla (1933 – 2014) bioetikus már 1995-ben leírta, hogy sok ma már a szellemileg érett gyermek, az emancipált fiatalkorú, aki képes racionálisan gondolkozni és bizonyos tényeknek olyan fontosságot tulajdonítani, amelyeknek a „nem kívánt” személyek előtti feltárása méltóságsértő és megalázó lehet. „Paternalisztikus és merev szemléletet tükröz mindaz a magatartás, amely alapos ok nélkül fosztja meg mind a kiskorút, mind a fiatalkorút titkai megőrzését követelő jogától, ami nem szolgálja sem a beteg valódi érdekét, sem pedig az emberiesség eszményét.

A hatályos magyar szabályozás nem tesz különbséget kiskorú, illetve nagykorú beteg között az orvosi titoktartás szempontjából.

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátásában részt vevő személyek az ellátása során tudomásukra jutott egészségügyi és személyes adatait csak az arra jogosulttal közöljék, s azokat bizalmasan kezeljék. Az adatkezelő, továbbá az adatfeldolgozó az orvosi titkot köteles megtartani.
Orvosi titoknak minősül a gyógykezelés során az adatkezelő tudomására jutott egészségügyi és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett gyógykezelésre vonatkozó, valamint a gyógykezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat is.

Megállapítható tehát, hogy kívülálló harmadik személyek felé az orvosi titoktartás ugyanúgy kötelezettsége az orvosnak mind a kiskorú, mind pedig a nagykorú betegek esetében. A betegnek joga van nyilatkozni arról, hogy betegségéről, annak várható kimeneteléről kiknek adható felvilágosítás, illetve kiket zár ki egészségügyi adatinak részleges vagy teljes megismeréséből. Az Eütv. ebben a tekintetben nem ad önállóan érvényesíthető jogosultságot a kiskorúak számára, nyilatkozattételi joga ilyen esetben is kizárólag a szülőnek, illetve a törvényes képviselőnek van.

A törvény azonban a 16. életévét betöltött kiskorúnak lehetőséget ad arra, hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban – vagy írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezze azt a cselekvőképes személyt, akit a törvény előírásai szerint részletesen és teljes körűen tájékoztatni kell, és aki jogosult lesz helyette a beleegyezés és visszautasítás jogának gyakorlására. Ebben az esetben van tehát egyedüli lehetőség a hatályos magyar szabályok szerint arra, hogy a 16. életévét már betöltött kiskorú személy saját szüleivel, vagy törvényes képviselőjével szemben kérje orvosi titoknak minősülő adatainak bizalmas kezelését azáltal, hogy más arra alkalmas személyt jelöl ki a felvilágosítás jogosultjaként. Ez nem vonatkozik azonban a terhesség megszakítására, mivel az erről szóló törvény értelmében a kiskorú személyen végzett abortuszhoz a törvényes képviselő nyilatkozata nélkülözhetetlen.

A betegellátót – az érintett választott háziorvosa, valamint az igazságügyi szakértő kivételével – a titoktartási kötelezettség azzal a betegellátóval szemben is köti, aki az orvosi vizsgálatban, a kórisme megállapításában, illetve a gyógykezelésben vagy műtétnél nem működött közre, kivéve, ha az adatok közlése a kórisme megállapítása vagy az érintett további gyógykezelése érdekében szükséges.

Mentesülés a titoktartási kötelezettség alól

Az adatkezelő az alábbi esetekben mentesül a titoktartási kötelezettség alól:

a)    Amennyiben a személyazonosító és egészségügyi adat továbbítására az érintett, illetve törvényes képviselője írásban hozzájárult (az abban foglalt korlátozásokkal).

b)   Ha mások életének, testi épségének és egészségének védelme azt szükségesség teszi.
Ezt a Tarasoff-eset kapcsán mondta ki a kaliforniai Legfelsőbb Bíróság, amikor egy egyetemi hallgató arról a szándékáról tájékoztatta pszichiáterét, hogy megöli szerelmét (Titiana Tarasoffot), aki elhidegült tőle. Semmi nem történt annak érdekében, hogy a fiatal lányt tájékoztassák a veszélyről, és a fiú megölte a lányt. A lány szülei pert indítottak az egyetem ellen, mert az ott alkalmazásban lévő – az orvosi titoktartási kötelezettségre hivatkozó – pszichiáternek kötelessége lett volna a lányukat figyelmeztetni arra, hogy élete veszélyben van. A bíróság kimondta, hogy egy harmadik személy számára komoly veszélyt jelentő cselekedet megakadályozása elsőbbséget élvez az orvosi titoktartási kötelezettséggel szemben.[8]

c)    A törvény előírásai szerint kötelező.
A következő szervek írásbeli megkeresésére a kezelést végző orvos, valamint az egészségbiztosítási szerv az érintett – megkeresésében megjelölt – egészségügyi és személyazonosító adatait átadja a megkereső szervnek. A megkereső szervek a következők lehetnek:
– büntetőügyben a nyomozó hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő
– polgári peres és nemperes, valamint közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási hatóság, az ügyészség, a bíróság, az igazságügyi szakértő
– szabálysértési eljárás során az eljárást lefolytató szervek
– potenciális hadköteles és hadköteles személy esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai egészségügyi alkalmasságot megállapító bizottság
– a nemzetbiztonsági szolgálatok, az erről szóló törvényben kapott felhatalmazás körében
– az egészségügyi dolgozóval szemben folyamatban lévő etikai eljárás során az eljárás lefolytatása hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai szerv
– a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szervek
– halottvizsgálat során a halottvizsgálatot végző orvos, stb.

A megkeresésben az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét meg kell jelölni.
A kezelést végző orvos a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő egészségügyi és személyazonosító adatokról.
Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

A kiskorú gyermek első ízben történő egészségügyi ellátásakor az ellátást végző egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha
– feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve elhanyagolás következménye
– a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló körülményekről szerez tudomást

Ilyenkor tehát nincs szükség sem az érintett, sem pedig az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult szülő, vagy törvényes képviselő beleegyezésére.

d)   Törvény előírásai szerint lehetséges.
Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását, gondozását végző személlyel közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségi állapotának károsodásához vezethet.

Lényeges – a kiskorúakra is vonatkozó – korlátja még az orvosi titoktartásnak az a szabály is, miszerint az orvos házassági, apasági és származás megállapítása, illetve szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti perben az orvosi titoktartásra hivatkozással a tanúságtételt nem tagadhatja meg.

A kezelést végző orvos az általa megállapított egészségügyi adatokról az érintettet közvetlenül tájékoztatja, és – amennyiben a beteg ezt kifejezetten nem tiltotta meg – azokat továbbítja az érintett választott háziorvosának. A háziorvos a beteget – kérelmére – tájékoztatja a rendelkezésére álló egészségügyi adatokról. Az érintett háziorvosa és a kezelését végző orvos – ha a beteg ezt írásban nem tiltotta meg – jogosult az érintett beteg által a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vett egészségügyi ellátás adatairól tudomást szerezni úgy, hogy az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus lekérdezés formájában biztosítja számára. A háziorvos a hozzá bejelentkezett biztosított adatait ismerheti meg. Az érintettet a kezelést végző orvos írásban vagy szóban tájékoztatja a tiltakozás lehetőségéről. Az érintett a tiltakozását az egészségbiztosítási szerv részére személyesen, postai úton vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus úton juttathatja el.

(Dr. Barzó Tímea)

 

#20369 Anita75 hozzászólása: 2015.03.23. 12:39

T. Dr. Barzó Tímea!

“A törvény azonban a 16. életévét betöltött kiskorúnak lehetőséget ad arra, hogy közokiratban, teljes bizonyító erejű magánokiratban – vagy írásképtelensége esetén – két tanú együttes jelenlétében megtett nyilatkozattal megnevezze azt a cselekvőképes személyt, akit a törvény előírásai szerint részletesen és teljes körűen tájékoztatni kell, és aki jogosult lesz helyette a beleegyezés és visszautasítás jogának gyakorlására.”

Érdekelne, hogy egy közokiratnak, teljes bizonyító erejű magánokiratnak milyen tartami, és formai kellékei vannak?

Különösképpen arra lennék kíváncsi, hogy a meghatalmazandó félnek (vagyis akinek adjuk magunk helyett a meghatalmazást), kell-e születési dátuma, anyja neve, személyigazolvány száma, vagy csupán elegendő a neve is? (erre vonatkozóan van-e törvényi előírás, vagy opcionális? ) Illetve hogy a tanuknak kötelezően meg kell-e adniuk a lakcímüket is?

Köszönettel:
Anita

EN-ek
#20370 EN-ek hozzászólása: 2015.03.23. 17:20

Szia!

hát ÉN ugyan n vagyok 1 profi jogász csak 1 hüje laikus, viszont te ú látom elég sújosan vágod a témát:) Mindenesetre azt azé’ – pusztán logikai alapon abs. kizártnak tartom, h ebbena agyonbürokratizált, vérbeli antihumánus pöccerájba pont ijesmihez ne kellene MINDEN adatot +adni minden félről!;)
(mléxem, mikor pl. csak a lottóhoz regisztráltam a neten, ott is + kellett adni még a YO idesanyám összes adatát IS + azt, h mit reggeliztem tárgynap reggelén:D)

DE ezt a – nagyon csinos – docens asszony bizonyára nálam jobban tudja, és biztos vagyok benne h majd + is osztja veled (velünk) ezeket a tényleg hasznos infókat – amint az ideje engedi.
Tudvalévő, h manapság RENGETEG gondja/baja van a mbernek, h már KISE láccik belőle! mindenhol csaka rohanás, a hajsza (már lóg a mber bajsza!): – TÜRELEM…

varoszoba
#20379 varoszoba hozzászólása: 2015.03.26. 10:47

Kedves Anita75!
Az alábbi jogszabályi rendelkezések határozzák meg a közokirat és a teljes bizonyító erejű okirat fogalmát:
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról[1]

195. § (1)[2] Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.

196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el stb.

A meghatalmazott tekintetében azokat a személyi adatokat kell feltüntetni, amely alapján egyértelműen beazonosítható az adott személy. Ezek az érintett neve mellett a születési hely, idő, anyja neve, lakcíme, személyi igazolvány száma. A meghatalmazottként eljáró személynek igazolni kell tudni, hogy ő a meghatalmazáson szereplő személy.

#20406 Anita75 hozzászólása: 2015.03.29. 18:53

Kedves varoszoba!

Nagyon-nagyon szépen köszönöm a válaszokat :)

Viszont lenne két újabb kérdésem ebben a témakörben: betegjogi képviselőknek van egy formanyomtatványa meghatalmazás esetére, amelyen csak és kizárólag a betegjogi képviselő neve szerepel (! nem hazudok, szívesen beszkenneltetem az illetővel és elküldetem az Önök részére, ha igénylik), mint meghatalmazott, se születési idő, se anyja neve, se személyigazolvány szám sincs feltüntetve, csak és kizárólag a betegjogi képviselő neve. Ismerősömnek ( aki éppen szenved velük mert nem megy náluk semmi sem olajozottan) furcsállta ezt a formanyomtatványt, mert életében jó pár meghatalmazást látott már : kérte az adott bjk. ezen adatait is (mivel ugye saját magát is kell majd igazolni az adott eü, szolgáltató előtt, feltehetőleg hatósági fényképes igazolvánnyal) erre az adott betegjogi képviselő azt a választ adta, hogy nekik ezt nem kell megadniuk, mert az hogy őt xy-nak hívják és betegjogi képviselőként dolgozik, azzal már egyértelműen beazonosítható … kíváncsi lennék, hogy ez az állítás mennyire állja meg jogilag a helyét és kötelezhető-e (jogilag) a bjk. a fenti adatok megadására?

illetve…

tanúként két ott dolgozó is fel lett kérve, hogy aláírást hitelesítsenek, de az egyik közülük nem is a saját lakcímét adta meg, hanem ahol dolgozik (vagyis a munkahelye címét), ez mennyire szabályos, illetve jogszerű? Ahogy olvasom az 1952. évi pp. tv. 196. § (1) b) pontja szerint a lakcímet kérik, nem a munkahely címét, nem?

(és egy bónusz kérdés: ha olvashatatlanul írták alá a nevüket és a személy igazolvány számukból is pár számot az számít valamit?)

Elnézést az ilyen jellegű kérdésekért, de gondoltam megkérdezem Önöktől, mert sajnos a képviselők nagyon nem kooperatívak és nem szeretnénk, ha tovább húznák az ügyintézési időt különböző mondvacsinált hiánypótlásokkal …

Köszönettel:
Anita

varoszoba
#20678 varoszoba hozzászólása: 2015.05.11. 19:12

Kedves Anita!
Kissé megcsúszva, de a válaszok az alábbiak:
1.
Az Országos Betegjogi Ellátottjogi és Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) földrajzi területre pontosan kijelöli az eljáró betegjogi képviselők illetékességét. Így egy adott egészségügyi intézményben, illetve egy központilag meghatározott földrajzi területen működő egészségügyi szolgáltatónál csak egy konkrétan kijelölt és megjelölt betegjogi képviselő működhet. Így a meghatalmazáson elegendő az adott betegjogi képviselő megnevezése, mert betegjogi ügyben egy adott egészségügyi szolgáltatónál az adott esetben egyébként is csak egy konkrétan megjelölt betegjogi képviselő működhet közre. Az okiratban nem a meghatalmazott személyének pontos megjelölése a lényeg, hanem a meghatalmazás maga, hiszen a betegjogi képviselő csak érintett felhatalmazása alapján járhat el és ismerheti meg az érintett egészségügyi adatait.

2.
A tanúnak a lakcímét kell feltüntetnie és nem a munkahelyi címét.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

3.
Megítélésünk szerint a tanúk személyének az okiratból kideríthetőnek kell lennie. A tanúnak az okiratot személyének azonosítására alkalmas módon kell aláírnia.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Akadémiai Kiadó Zrt.

H-1519 Budapest, Pf. 245

Telefon: (06 1) 464 8200

Email: varoszoba@akademiai.hu

© Akadémiai Kiadó Zrt.

Krónikus betegek támogató, közösségi oldala, az Akadémiai Kiadó gondozásában. Orvosok szakmai portálja: nota.hu

Precognox

Close
Close