KliniKaland IV. rész – Közösségi pszichiátria
Az Ébredések Alapítvány standján készséggel álltak az érdeklődők rendelkezésére a szakemberek, emellett Dr. Harangozó Judit pszichiáter az előadások sorát is gazdagította a közösségi pszichiátriai ellátás bemutatásával. Szavai alapján egy olyan betegközpontú pszichiátriai-pszichológiai-szociális ellátást ismerhettünk meg, melyben a páciens környezete is fontos szerepet játszik, és már azt is figyelembe veszik a team munkában dolgozó szakemberek, hogy maga a diagnózis ne okozzon túl nagy stresszt a beteg számára.
A pszichiátria az utóbbi évtizedekben jelentős változáson ment át – a kórházi fekvőbeteg ellátás intézményes rendszere helyett a közösségi pszichiátria képviselői speciális, betegközpontú ellátást folytatnak – tájékoztatott dr. Harangozó Judit, aki Ébredések Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum képviseletében tájékoztatott bennünket a közösségi ellátás sajátosságairól, melynek módszertanát és gyakorlatát a pszichiátriában ők honosították meg Magyarországon.
Munkájuk során ötvözik az egészségügyi, a pszichológiai és a szociális ellátást. Team munkában biztosítanak pácienseiknek minden olyan orvosi, pszichológiai és szociális szolgáltatást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy megváltozzon kórkimenetelük és minél teljesebb életet élhessenek. Az eredmények önmagukért beszélnek: a legsúlyosabb mentális problémával élők csoportjában egy éves gondozás után 15-20%-ról 55 %-ra emelkedik a munka-, ill. a tanulás-aktivitás.
Célcsoport: az Ember és környezete
“De mit jelent a gyakorlatban a közösségi pszichiátria?” – érdeklődtünk a doktornőtől.
“Ez egy új modell, melynek lényege, hogy mi megyünk a pácienshez és nem fordítva. Célcsoportunk azonban nem kizárólag páciensünk egy személyben, hanem családja és környezete is.
Ma már egyre inkább úgy látjuk, hogy a legtöbb mentális betegség mögött stresszes, traumatikus élmények, események húzódnak meg, melyek akár egészen kis gyermekkorban is történhettek. Felnőttkorra a páciens stresszrendszere olyan mértékben telítődik ezekkel a terhekkel, hogy akár kisebb behatások is súlyos tüneteket eredményeznek. Ezért nagyon fontos, hogy milyen környezetben élnek az ilyen betegek – nem mindegy, hogy az gyógyító és támogató, vagy olyan, ahol még több stressz éri az embert. Így fontos feladat számunkra a családtag, a szomszéd, a munkahelyi vezető elérése is.
A modern kutatások azt igazolják, hogy a környezet és a belső biológia folyamatos interakcióban állnak egymással – gén-környezet kölcsönhatásnak is nevezik ezt a jelenséget. Amennyiben kizárólag a beteg belső világát segítjük vagy testét gyógyítjuk, gyakorlatilag fél munkát végzünk. Ezért nagyon fontos a környezeti tényezők befolyásolása.”
A közösségi pszichiátriában nem tünetekkel, hanem személyes életcélokkal dolgoznak, mert azt vallják, hogy páciensük életét kell javítaniuk a gyógyulás érdekében, az életben megtapasztalt elégedettség ugyanis visszahat a tünetekre. Aki boldogan él, az nagyon ritkán mentális beteg.
Orvos és beteg – egyenrangú partnerek
A másik fontos szempont, hogy maga a hagyományos pszichiátriai és szociális ellátás is rengeteg stresszt helyez a beteg vállára – mondta a szakértő.
“Gondoljunk csak arra, hogy milyen stresszt okoz a skizofrénia diagnózisa – mennyire megijednek ettől az emberek és milyen mértékben leírják magukat!” – hozott példát, majd kifejtette ezzel kapcsolatos álláspontját, mely szerint ez a hozzáállás leginkább a gazdaságilag fejlett nyugati kultúrákban figyelhető meg. A közösségi pszichiátriában ezzel szemben a lehető legkevesebb ilyen stresszel terhelik a betegeket, a lehető leghumánusabb környezetben, legkevésbé kontrolláló és korlátozó módon működnek.
Ez a szemlélet a terápiában is megjelenik – a beteg nem az orvos utasításait hajtja végre, hanem szinte fordítva zajlik a kezelés kidolgozása – kicsit úgy, ahogyan a Doktor Bubóban megismerhettük: “diktál a beteg, írja a doktor” – mondta Harangozó Judit. A beteg szükségleteihez igazítják a terápiát, és így természetes, hogy ha ő valamiért egy adott gyógyszert nem szeretne szedni, akkor az orvos nem azt mondja, hogy “De muszáj, mert különben baj lesz!”, hanem azt, hogy “beszéljük meg!”. Egyenrangú partnerekként dolgoznak a gyógyulásért, tárgyalási helyzetként kezelik az orvos-beteg találkozást.
“A közösségi ellátásban a jó segítő olyan, mint egy jó menedzser, aki érti a beteg problémáit és megszervezi körülötte az életet, képes érdekeket érvényesíteni” – mondta a szakértő.
Team, közösség, boldogság
A teambe nem kizárólag szakemberek tartoznak (pszichiáter, pszichológus, ápoló, szociális munkás, HR tréner – aki a páciensek munkarehabilitációját segíti és szociális készség fejlesztő tréningeket tart – ugyanolyanokat, mint a vezetőképzésben tartanak a szakemberek), hanem önkéntesek is, illetve a páciens hozzátartózói, barátai.
Gyógyult páciens a szakemberek trénere
Az Alapítvány munkatársai képzési programot is kialakítottak, hogy minél több szakemberrel megismertessék a közösségi pszichiátria módszereit. A tréningek tartása során a ma már segítőként dolgozó meggyógyult hajdani páciensek – akik a tapasztalati szakértő titulust viselik – szintén nagy szerephez jutnak, arányos díjazás ellenében.
A képzésben a szervezetfejlesztés is fontos elem, hiszen a közösségi gyógyítás megvalósításához egy olyan szervezeti kultúrát kell kiépíteni, amely csökkenti a stresszterhelést. Erre az egész egészségügyi ellátásban szükség van – hangsúlyozta a szakértő, aki arról is beszámolt, hogy már több kórházzal és szociális intézménnyel dolgoznak együtt a humanisztikus, emberközeli szervezeti kultúra kiépítése érdekében, amelyben a kliensek, a betegek és a szakemberek is jobban érzik magukat, hiszen kevesebb stresszt élnek át a mindennapokban.
A speciális szolgáltatás a SE Közösségi Pszichiátriai Centrumban érhető el – területi betegek számára ingyenesen, területen kívüli páciensek részére szerény térítésért. Az országban ezen kívül még több ilyen szolgáltató működik, ám jellemzően inkább a szociális szférában nyert teret az új szemlélet – tudtuk meg a szakorvostól.
(RA)
