A fülzúgás, fülcsengés latin neve tinnitus, amelynek jelentése csengés, zúgás. Olyan hang hallását jelenti a fülekben, ritkábban a fejben, ami nem kívülről ered. A fülzúgás nem különálló betegség, hanem tünet, amelynek két formáját különböztetjük meg. Objektív fülzúgásról beszélünk, ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető sztetoszkóppal. A szubjektív fülzúgás - ez a gyakoribb - mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető. Objektív fülzúgás esetén a hanghallásokat leginkább a fej és a nyak ereinek speciális elváltozása, vagy a középfül és a szájpadlás izmainak fokozott mozgása okozza.

A fülzúgásban szenvedő időnként vagy tartósan különféle hangokat hall a fülben, fejben. Ez lehet például morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. Egyesek olyan zajhoz hasonlítják, mint a magasfeszültségű vezeték zúgása, vízcsobogás, repülőgépzaj, motorhang. Egyidejűleg többféle hang is felléphet a fülben, fejben. A hallott zaj erőssége nagyon egyéni, lehet gyakran változó is. Legtöbbször nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb. Tartós fülzúgás fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.

A fülzúgás gyógyítása egyénenként eltérő így a kezelése is mindenkinél változik. Kezdetben ajánlott a keringésjavító gyógyszerek, antioxidánsok, az E-vitamin, C-vitamin és a ginko bilóba készítmények. Van akinél hallásjavító készülék használata szükséges, illetve vannak a kisebb hallásjavító műtétek. Létezik még az elektromos- és mágneses stimuláció.